2013 szeptemberétől a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási szakképzés váltja fel: az új, kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják el. Megnéztük, mennyit kell fizetnetek a legdrágább szakokon.
A felsőoktatási szakképzéseken is az intézményi kapacitás és a felvételizők összpontszáma határozza meg, hogy ki juthat be állami ösztöndíjas helyre. A minimumponthatár 200 pont, ezt az emelt szintű érettségiért járó, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni. Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is duplázhatjátok. Milyen felsőoktatási szakképzések indulnak szeptembertől állami ösztöndíjas, nappali formában? Itt találjátok a teljes listát.
Diploma továbbra sem jár a felsőoktatási szakképzésért, de ha a képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). A legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok. Feleannyian jelölték meg első helyen a kétéves képzések valamelyikét, mint tavaly: erről itt olvashattok. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.
Ezek a legdrágább képzések
Ha nem sikerül állami ösztöndíjas helyet szerezni, 70 és 200 ezer forint közötti önköltséggel kell számolnotok szemeszterenként, a gazdasági és médiával kapcsolatos képzések a legdrágábbak.
Az emberi erőforrások képzés humánpolitika szakiránnyal a Budapesti Gazdasági Főiskolán félévenként 180 ezerbe, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 200 ezerbe, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 158 ezerbe, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 150 ezerbe kerül.
A Pannon Egyetemen szemeszterenként 140 ezer forintot kell fizetni ezért a képzésért, a Pécsi Tudományegyetem karain pedig 110, illetve 115 ezer forintba kerül egy félév. A Szent István Egyetemen 120, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 160 ezer forintot kell fizetni.
A gazdálkodási és menedzsment projektmenedzsment szakiránya az Általános Vállalkozási Főiskolán szemeszterenként 160 ezer forintba kerül, a BGF karain 130, illetve 180, a BKF-en pedig 200 ezer forintot kell fizetnetek. A Miskolci Egyetemen, az Edutus, illetve a Gábor Dénes Főiskolán 130 ezer forintba kerül egy félév. A Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 150 ezer forintot, a Pannon Egyetemen 140 ezret, a Szent István Egyetemen pedig 120 ezer forintot kell egy szemeszterért fizetnetek, ha önköltséges helyre kerültök be.
A kereskedelem és marketing képzés a BGF-en 180 ezer, a BKF-en pedig 200 ezer forintba kerül, a Kaposvári Egyetemen 110 ezer forintot kell fizetnetek. A Károly Róbert Főiskolán szemeszterenként 135 ezerbe, a Szolnoki Főiskolán pedig 160 ezerbe kerül a képzés. A Szegedi Tudományegyetemen 185 ezer forintot kell fizetnetek egy félévért.
A nemzetközi gazdálkodási képzés szakirányain az Általános Vállalkozási Főiskolán félévenként 160 ezer, a BGF-en 180 ezer, a BKF-en pedig 200 ezer forintot kell fizetni. A Miskolci Egyetemen 130, a Pannon Egyetemen pedig 140 ezer, a Szolnoki Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán 160 ezer forint egy félév.
A kommunikáció és média képzés kommunikátor szakirányáért a BGF-en 198 ezer forintot, a BKF-en 200 ezer forintot, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 190 ezer forintot kell fizetnetek. A Debreceni Egyetemen 150 ezerbe, a Dunaújvárosi Főiskolán 120 ezerbe, a Kaposvári Egyetemen pedig 80 ezerbe kerül egy félév. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán 158 ezer, a Kodolányi János Főiskolán 150 ezer, a Károlin 175 ezer forintot kell fizetnetek, míg a Nyíregyházi Főiskolán 100 ezer forintba, a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 110 ezer forintba kerül egy szemeszter.
A televíziós műsorkészítő képzés a BKF-en szemeszterenként 200 ezer forintba kerül, a Dunaújvárosi Főiskolán 120 ezer, az Eszterházy Károly Főiskolán pedig 158 ezer forintot kell fizetnetek. A Károlin 198 ezerbe, a Kodolányin és a Szegedi Tudományegyetemen pedig 150 ezerbe kerül egy félév. A Kaposvári Egyetemen ez a képzés is 80 ezer forint.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
