A tanév végével lezárult az érettségi találkozók szezonja is. Az ötéves találkozót még mindenki nagyon várja, húsz-harminc 23-24 éves hatalmas bulit tud rendezni. De mi jön utána, a tízéves találkozón? Előkerülnek az idegesítő alakok.
1. A nagybetűs menedzser
Annyira sikeres(nek állítja be magát), hogy az érettségi találkozó helyszínére is öltönyben-nyakkendőben, a telefonját vagy a tabletjét nyomogatva érkezik, persze céges autóval. Semmi másról nem tud beszélni, csak a céges sikereiről, az óvatlan volt osztálytársaknak órákig tud magyarázni közbeszerzésről, tőzsdéről, vezetési módszerekről. Nem a legszórakoztatóbb tagja a bulinak. És akkor finoman fogalmaztunk.
2. A legcikibb sztorikkal előrukkoló osztálytárs
Persze nem olyan történeteket idéz fel, amelyeken ma már jót nevetünk, hanem olyan sztorikat, amelyek hallatán még mindig elvörösödünk. Láthatóan élvezi, hogy a kínos sztorikkal zavarba tud hozni embereket, és még rá is tesz egy lapáttal: több embertől megkérdezi, emlékszik-e az ominózus esetre.
3. Aki nem ismer fel
"Bocs, mi is a neved?" - ez a típus ezzel a kérdéssel indít az osztálytalálkozón, pedig azért lássuk be, harminc nevet nem olyan nehéz fejben tartani (ha a kétszer olyan idős osztályfőnöknek sikerült, neki miért nem?). Nem csoda, hogy egy ilyen kérdés után mindenki leforrázva érzi magát, és akarva-akaratlanul olyan kérdések kezdenek cikázni a fejekben, mint hogy "ennyire felejthető vagyok"?
4. Akik csak...
... a gyerekükről tudnak beszélni. De tényleg. Órákon át, még hat koktél után is. Minden apró részletet megtudunk tőlük a gyermek iskolai jegyeiről, tanító nénijéről, pelusáról, a szülésről, a szoptatásról, a gyerek betegségeiről, az óvodai dadáról. Mindent. Szeretjük a gyerekeket, de nem akarjuk ezzel tölteni az érettségi találkozót.
5. Aki el sem megy
És ennek még hangot is ad a Facebookon. Előszeretettel emlegeti, hogy pár ember kivételével senkire nem kíváncsi.
Tíz dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták
Mert a kolisnak lenni életforma. A kolis lélekben örökre kolis marad. Mert csak a kolisok értik... ...hogy a főtt tésztára bármit rá lehet tenni, (többé-kevésbé) ehető vacsora lesz belőle. És tényleg. Került már a főtt tésztára párolt hagyma, az ételtároló alján talált pörköltszaft, macisajt, ketchup, tejföl, sőt kolbász és májkrém is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
