A tanárok élete mostanában egyre nehezebb, ezért még fontosabb, hogy megtalálják az apró örömöket a tanításban és a diákokkal való kapcsolatukban. Ezekből az apróságokból gyűjtöttünk össze párat.
1. Hosszú hónapok "bizalmi játéka" után a diákok elhiszik, hogy nyugodtan kérdezhetnek. Kérdezni ugyanis jó dolog.
2. Senki sem zavarja a tanárokat az ebédszünetükben, és nem kell a menzasorban állva a közelgő témazáróval kapcsolatos kérdésekre válaszolgatniuk.
3. Amikor egy régi diák felismer az utcán és mosolyogva köszön, nem pedig lehajtott fejjel próbál elbújni a tömegben.
4. Év végén mégiscsak vannak hálás diákok, akik őszintén köszönik meg az egész éves munkát.
5. Mindenki megírta a házi feladatot. Hihetetlen.
6. Amikor egy-egy tanítvány visszalátogat és azt mondja, hogy bármit megtenne, hogy még mindig matekdolgozatot írhasson.
7. Hétfő, nulladik óra. Csodával határos módon mindenki időben beért az óra kezdésére, ráadásul senki nem hagyta otthon a könyveit.
Indul a szavazás: melyik egyetemen tanítanak a legjobb tanárok?
Kíváncsiak vagyunk, hogy szerintetek melyik magyar egyetemen tanítanak a legjobb tanárok. Most ti is értékelhetitek az egyetemetek oktatóit egy szavazattal. Az őszi és a tavaszi szemeszter végén mindig az oktatóitok munkájának minősítésére kérnek titeket? Mi is ezt fogjuk tenni, arra vagyunk kíváncsiak, melyik egyetemen tanítanak a legjobb oktatók, akik mindig érdekes előadásokat tartanak, mindig korrektül osztályoznak, és akikkel akár az egyetemi klubban is össze lehet futni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
