Nagyon sok diák vállal munkát, több mint 180 ezren dolgoznak

A 15 és 24 év közötti diákok fele, körülbelül 180 ezer fiatal dolgozik vagy munkát vállal még az idén a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerint.

  • MTI
Stiller Ákos

Az MTI-vel hétfőn ismertetett összesítés alapján a tagszervezetek diákjai az idei első nyolc hónapban 25 milliárd forint, a tavalyi azonos időszakban 15 milliárd forint bevételt termeltek. A szövetségnél évek óta egyre többen dolgoznak, a munkalehetőségek iránt a nyári hónapokban idén is megugrott az érdeklődés - tették hozzá. 

Az eredmények alapján az érdekképviselet úgy látja, hogy a diákszövetkezetek sikeresen kapcsolják össze a diákok igényeit a munkáltatók ajánlataival. A diákmunka értékét és jelentőségét a munkaerőpiac szereplői is elismerik - olvasható a közleményben.

A diákok és a cégek is jól járnak a diákmunkával - de ezeket a szabályokat be kell tartani

Win-win szituáció - így nevezte az Eduline-nak több hallgató a diákmunkát, azzal ugyanis mind a pénzhiánnyal küzdő egyetemisták, mind a cégek jól járnak. Ám az alapvető foglalkoztatási szabályokat akkor is be kell tartani, ha valaki diákokat alkalmaz. De milyen szabályokról van szó? Utánajártunk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.