Vasárnapi iskolába járatná a felnőtteket az oktatási államtitkárság?

Erkölcsi mélyponton van a magyar társadalom, ezzel indokolja egy minisztériumi háttéranyag a vasárnapi iskolák...

  • Eduline

Erkölcsi mélyponton van a magyar társadalom, ezzel indokolja egy minisztériumi háttéranyag a vasárnapi iskolák felfuttatásának ötletét. Az oktatási tárca nem mond semmit, annyit lehet tudni, hogy az eddig főként gyerekeknek szervezett vallási tartalmú oktatásba bevonnák a felnőtteket is. A megkérdezett egyházak ezt nem tartják kivitelezhetőnek, azt mondják, erre már van egy működő rendszer, amit népfőiskolának hívnak. A közmunkások pedig csak akkor kérnének a vasárnapi iskolából, ha nem lenne kötelező, és utána kapnának munkát - írja az Origo.

A Népszabadság egy - a birtokába került oktatási államtitkársági háttéranyagra hivatkozva - azt írta, hogy vizsgálják a vasárnapi iskolák működtetésének lehetőségeit. A jelentés szerint fontos nemzeti és keresztény politikai célkitűzés a vasárnapi iskolák ifjú felnőttkorra és felnőttoktatási tevékenységre történő kiterjesztése.

"A mai magyar társadalom legfontosabb problémája nem a gazdasági-pénzügyi válság, hanem az erkölcsi mélypont, a bizalmi szétesettség és a közösségek hiánya" - írja a dokumentum, amely szerint a felnőttek "az általános műveltség számukra fontos elemeit" elérhetik a vasárnapi iskolában.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.