Tíz pontban gyűjtötte össze a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) azokat a szempontokat, amelyekre érdemes...
Tíz pontban gyűjtötte össze a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, ha egy munkáltató nyelvi képzést szervez; a szervezet azt javasolja, hogy regisztrált és akkreditált nyelviskolát válasszanak, és ne csak az ár legyen a döntő szempont.
A szakképzési hozzájárulásról szóló új, 2012. január 1-jével hatályba lépett törvény megvonta a munkáltatóktól azt a költségcsökkentési lehetőséget, hogy a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás egy részét munkavállalóik (nyelvi) képzésére fordítsák.
A szakmai szervezet azt írta, hogy mivel e lehetőség megszűnt és a képzésre fordítható keret a válság miatt egyébként is csökken, 2012-től még fontosabb, hogy a nyelvi képzéseket a lehető leginkább költséghatékony és mérhető módon szervezzék; ehhez szeretnének segítséget nyújtani.
Az egyesület kiemelte: nem elég, ha a szervezők keresnek egy nyelvtanárt, aki számlát tud adni az oktatásról, a vállalati nyelvoktatásnak továbbra is meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak.
Azt javasolják, hogy a munkáltatók válasszanak regisztrált és akkreditált nyelviskolát, ellenőrizzék a referenciákat, és ne csak az ár legyen a döntő szempont. Fontosnak tartják, hogy minősített legyen az adott nyelviskola, s az érintettek pontosan határozzák meg a nyelvi célokat és igényeket. Indítványozzák, hogy a szervezők ne feledkezzenek meg a lehetséges pályázati finanszírozási lehetőségek feltérképezéséről, és olyan nyelviskolát válasszanak, amely az adminisztráció terheinek nagy részét leveszi a vállukról.
Fontos a nyelvoktatás eredményességének mérését előre tisztázni, és olyan nyelviskolát választani, amely rugalmasan alkalmazkodik az iparág, a cégprofil, a munkarend speciális elvárásaihoz, a konkrét célokhoz - írták.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete független, országos szakmai szervezet. Tagjai kizárólag olyan nyelviskolák lehetnek, amelyek a szigorú minősítési követelményeknek megfelelnek; jelenleg az országban csaknem 50 "minősített nyelviskola" van. Az egyesület szaktanácsadással megkönnyíti a nyelviskolákkal kapcsolatos választást, és jogorvoslati javaslattal segít, ha esetleg jogi vita alakulna ki egy nem körültekintően választott, "problémás" nyelviskolával.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
