Hogy egy szabadúszó tényleg szabadon ússzon, szüksége van némi segítségre. Erre szerencsére ma már egész iparág épült Magyarországon is.
Bár ma már a technológia lehetővé teszi, és a Z-nek nevezett generáció is egyre inkább igényli, a szabadúszó munka azért nem annyira egyszerű, mint amilyennek első blikkre tűnik.
Először persze az előnyök jutnak a legtöbb kreatív vállalkozó eszébe, például a rugalmas munkaidő, a plafon nélküli kereset lehetősége, a szabad munkavégzés. De a legjobb grafikus sem kap megrendelést hatékony tárgyalás nélkül, ráadásul az adózást, a költségelszámolásokat, és minden ilyen bürokratikus molyolást el kell végezni.
A szabadúszók többsége a neten próbál infókhoz jutni, amikor belevág az üzletbe, egy szimpla Google-kereséssel is rengeteg ezzel foglalkozó fórumot találni. Az egyénileg boldogulni kívánók számára a fórumokon túl ma már rendelkezésre áll egy csomó lehetőség, így például közösségi irodát bérelhetnek egy saját helyiség bérleti díjának töredékéért, és az egyéb technikai teendőket is rá lehet bízni erre szakosodott cégre.
Az úgynevezett közösségi irodák mindenféle technikai eszközt biztosítanak, sőt, még tárgyaló is kérhető, ha ügyfél érkezik. Ráadásul ezek már nem csak Budapesten találhatók meg, több vidéki városban is van már közösségi iroda.
A bürokratikus akadályokat eddig a vállalkozónak kellett leküzdenie, és ezt ismerte a belga gyökerű SMart, ami egyfajta "kreatív közösképviselet". A SMarthu például azt ígéri, nem kell vállalkozói engedélyt sem kiváltania a szabadúszóknak, ők a foglalkoztató szerepét is betöltik, de segítenek a szerződéskötésekben és tanácsadással is foglalkoznak. Emellett tréningeket is tartanak, ahol például tárgyalástechnikát lehet elsajátítani.
Míg a közösségi irodák díja fix, általában 40 ezer forint körül mozog havonta, a kreatív közösképviselet bevételfüggő, a SMarthu például a projektbevételek után 8,5 százalékot kér, amiből 2 százalék a garanciális alapba kerül.
| SMarthu előadások |
| A SMarthu gyakorlati tréningeket is tart, melyeken szabadúszókat oktatnak. A következő ilyen január 4-én az időmenedzsmentről, majd január 11-én a projektmenedzsmentről, ezt követően február 1-jén az árazásról. |
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
