Felszabadítható-e egy háztartási gép? A legjobb robotos filmek, amiket látnotok kell
A mestersége intelligenciák annyira foglalkoztatják az emberiséget, hogy már a filmkészítés hajnalán vászonra vitték őket. Azóta számtalan alkotásba kerültek bele a robotok, köztük nehezen érthető, filozofikus filmekbe, látványos akciókkal operálókba, és szórakoztató művekbe is. Ez az a hét robotos film, amit szerintünk mindenképp érdemes megnéznetek.
Eduline
Universal Pictures
Ex Machina
Szerethet egy ember egy kétségtelenül vonzó emberi testbe bújtatott gépet? És a robot érezhet az ember iránt bármit? A robotokkal kapcsolatos legnagyobb kérdéseinket és félelmeinket dolgozza fel az Ex Machina című film, ráadásul teljesen közérthető formában.
Metropolis
A Metropolis a filmtörténet első világhírű alkotása, amiben robotok jelennek meg. Fritz Lang mesterművét 1927-ben mutatták be, és egy 2026-os, egyáltalán nem szép jövőt mutat be. Még van egy kevés időnk, hogy megakadályozzuk Lang vízióját, bár talán ilyen gyökeres változás nem fenyeget. Itt az egész filmet megnézhetitek.
Wall-e
Ki mondta, hogy súlyos társadalmi kérdéseket csak komoly filmek boncolgathatnak? A Wall-E nem csak egy esetlen, és szerethető lánctalpas, kidobásra ítélt robot vicces csetlés-botlásait mutatja be, hanem azt is, milyen veszélyes az, ha az emberek elidegenednek egymástól.
A kétszáz éves ember
Egy robot milyen szerepet tölthet be a társadalomban? Szabad entitás lehet egy háztartási gép? Isaac Asimov történetéből A kétszáz éves ember címmel készült film 1999-ben Robin Williams főszereplésével.
Star Wars sorozat
Vétek lenne kihagyni a listáról a Star Wars-t, amelynek a világában teljesen természetes szereplői a robotok a társadalmaknak. Ráadásul 3CPO és R2D2 évtizedek elteltével is a legismertebb robotkarakterek az egész világon.
A.I. - Mesterséges értelem
A film arról szól, hogy lehet-e több egy gép, puszta gépnél. A 21. századra eljut oda az emberigés, hogy gépekkel védi meg magát mindentől, ami eddig veszélyes volt, és a robotoknál is megjelenik az evolúció: egyes típusok érzelmekre is képesek.
Szárnyas fejvadász
Ridley Scott Philip K. Dick története alapján rendezte meg a Szárnyas Fejvadászt, ami azóta alapművé vált. A 2019-ben játszódó történet egy olyan világot mutat be, ahol az emberek elnyomják az emberi külsejű robotokat, akik ezért időről időre fellázadnak.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
