Olimpiai tudomány: Ezért van olyan sok megosztott érem az úszószámokban

A hétvégén Cseh László harmadmagával lett második a riói olimpián 100 méteres pillangóúszásban, századmásodpercre pontos azonos eredmény született. Miért nem mérnek ezredekben?

  • Eduline
NBC

Nem első alkalommal állnak megosztott eredménnyel úszók az riói olimpiai dobogón, ami felkeltette a  Regressing érdeklődését is: Miért nem mérnek ezredmásodpercekben, ha ennyire hasonló teljesítményre képesek a sportolók?

A sportszakági szövetség a fizikával indokolja: A medencék építésének technológiája nem teszi lehetővé, hogy hajszálpontosan egyforma legyen az összes pálya hossza. Előfordulhat, hogy a belső pályáknál 3 centiméterrel hosszabb a leúszandó táv - ezt a határértéket engedélyezik.

A felhők felett a fizika egy újabb csodáját mutatták be

Emlékeztek még a trükkre a kosárlabdával? Most emelték a téteket a kísérletezők és a felhők fölött engedtek el egy labdát. De nem is akárhogy. Még emlékezhettek arra a kísérletre, amikor egy kosárlabdát dobtak le egy magas épület tetejéről, ám az meglepő módon nem egyenes vonalban zuhant le.

A vasbeton minősége, a víz mennyisége és a hőtágulás mind megkerülhetetlen tényezők. Mivel nem tudja garantálni a szövetség minden úszó számára, hogy hajszálra azonos pályahosszt kell teljesítenie, így lemondtak az ezredmásodpercre pontos mérésről, hiszen az a 3 centiméter is ezredeket jelenthet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.