Olimpiai tudomány: Ezért van olyan sok megosztott érem az úszószámokban

A hétvégén Cseh László harmadmagával lett második a riói olimpián 100 méteres pillangóúszásban, századmásodpercre pontos azonos eredmény született. Miért nem mérnek ezredekben?

  • Eduline
NBC

Nem első alkalommal állnak megosztott eredménnyel úszók az riói olimpiai dobogón, ami felkeltette a  Regressing érdeklődését is: Miért nem mérnek ezredmásodpercekben, ha ennyire hasonló teljesítményre képesek a sportolók?

A sportszakági szövetség a fizikával indokolja: A medencék építésének technológiája nem teszi lehetővé, hogy hajszálpontosan egyforma legyen az összes pálya hossza. Előfordulhat, hogy a belső pályáknál 3 centiméterrel hosszabb a leúszandó táv - ezt a határértéket engedélyezik.

A felhők felett a fizika egy újabb csodáját mutatták be

Emlékeztek még a trükkre a kosárlabdával? Most emelték a téteket a kísérletezők és a felhők fölött engedtek el egy labdát. De nem is akárhogy. Még emlékezhettek arra a kísérletre, amikor egy kosárlabdát dobtak le egy magas épület tetejéről, ám az meglepő módon nem egyenes vonalban zuhant le.

A vasbeton minősége, a víz mennyisége és a hőtágulás mind megkerülhetetlen tényezők. Mivel nem tudja garantálni a szövetség minden úszó számára, hogy hajszálra azonos pályahosszt kell teljesítenie, így lemondtak az ezredmásodpercre pontos mérésről, hiszen az a 3 centiméter is ezredeket jelenthet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.