Itt a tíz legfontosabb kérdés és válasz az ingyenes OKJ-ről

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák közül az elsőt ingyen szerezhetitek meg. De mi a különbség a tanfolyam és az iskolarendszerű képzés között, mi történik, ha elmúltatok 21 évesek, vagy ha már van diplomátok? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

euroskills

Hogyan járhatok ingyenes OKJ-re?

Ha még nem múltatok el 21 évesek, akkor nappali tagozaton (tehát a szokásos reggel 8-tól délutánig tartó iskolaidőben) járhattok, ha már idősebbek vagytok, akkor esti és levelező tagozatra jelentkezhettek, iskolarendszerű képzésre. A képzéseket a 2014-es jegyzékben találjátok.

Mi a különbség a tanfolyam és az iskolarendszerű OKJ között?

A tanfolyam felnőttképzésnek minősül, amit nem támogat az állam, tehát itt mindig fizetnetek kell a tandíjat. Az első, ingyenes szakmátokat csak iskolarendszerű képzésen szerezhetitek meg, nappalin, estin vagy levelezőn.

Már elmúltam 21 éves, estit vagy levelezőt válasszak?

Nagyon fontos különbség, hogy a levelező tagozatos diákigazolvány sokkal kevesebb kedvezményre jogosít, például nem kapjátok meg a 90 százalékos busz- vagy vonatbérletet az iskola és a lakhelyetek között. A diákigazolvánnyal járó kedvezményekről itt olvashattok bővebben.

Az estis diákkal tehát minden jár, ami egy nappalis diáknak?

Nem egészen, estin már nem jár a családi pótlék, az árvaellátás, és az egészségügyi biztosítást is magatoknak (vagy ha dolgoztok, akkor a munkáltatónak) kell állnotok. 6800 forintot kell fizetnetek, ha nem tanultok tovább.

És ha már van diplomám? OKJ-zhatok ingyen?

Akkor is ingyenes az első OKJ, ha már a diplomátokat is megszereztétek.

Szeretnék utána még egyetemre menni. Fogynak az államis féléveim?

Nem, az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsőoktatásban elhasználható 12 állami ösztöndíjas félévbe. Az államis félévekről szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Ha elvégzem az OKJ-t, kaphatok érte pluszpontot az egyetemi felvételin?

Igen, bizonyos esetekben, ha az egyetemek és főiskolák úgy döntenek, hogy megadják az adott képzésért a pluszpontot. Ilyenkor 24 pontot kaptok. A részletekért kattintsatok ide.

Mi a különbség a felsőoktatási szakképzés és az OKJ között?

A felsőoktatási szakképzés (régebben felsőfokú szakképzés) nemrég kikerült az Országos Képzési Jegyzékből, ilyet már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a felvételi is az egyetemi felvételivel egyszerre, majdnem ugyanazokkal a szabályokkal történik. Találkozhattok "felsőfokú OKJ" elnevezéssel is, ezalatt azt értik, hogy érettségi szükséges hozzá. Miért éri meg felsőoktatási szakképzésre jelentkezni?

Szeptemberben elkezdenék egy OKJ-t. Meddig jelentkezhetek rá?

Nincs központi jelentkezési eljárás, az iskolákban jelentkezhettek, iskolarendszerű képzésre a legtöbb helyen egészen augusztus végéig. Mivel így "érkezési sorrendben" kelnek el a helyek, ezért érdemes sietni, nehogy beteljen a kiszemelt képzés.

Van felvételi?

A felsőoktatáshoz hasonló felvételi nincsen, de bizonyos esetekben, például művészeti képzéseknél lehetséges, hogy tartanak valamilyen alkalmassági vizsgát, de ha nincs nagy túljelentkezés, akkor ezeknek kicsi a tétje.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.