Ezek a titokzatos a szakemberek a te életedre is hatással vannak - mégsem tudsz róluk semmit?

Mit is csinál pontosan az UX-es szakember? Kik ők, és miben segítik a mindennapjainkat? Hallottál már róluk? Itt most elolvashatod, mivel foglalkoznak valójában.

  • Eduline

Ahogy már korábban is írtunk róla, a UX egy olyan IT-s szakma, amelyre hatalmas kereslet van itthon és külföldön is. A felhasználói igényekkel foglalkozó informatikai szakemberek azokon dolgoznak, ami a weboldalak mögött van, amiről lehet, hogy nem is tudod, hogy létezik, mégis meghatározza a netes élményeidet.

A UX-esek azokat az utakat térképezik fel, amit te bejársz böngészés közben. Megnézik különböző módszerekkel és kutatásokkal, hogyan lehet egy oldal nem csak felhasználóbarát, de praktikus és mutatós is. Olyan weboldalakat újítanak meg és hoznak létre, amelyeken a felhasználók már egy személyre szabott felületet kaphatnak. Nem számít, hogy még nem látogattál el az adott oldalra korábban, az előzetes felmérések alapján felállított állandó vagy potenciális látogatók csoportjába te is beletartozol, így már a te igényeidre is fel vannak készülve.

Egy-egy oldal megtervezése során komoly háttérkutatásokat folytatnak, és ezek egyfajta pszichológiai vagy szociálpszichológiai viselkedésekre és attitűdökre épülnek. A felhasználó az elsődleges szempont.

Rengeteg az üres álláshely, de ki alkalmas betölteni? Mivel foglalkozik a UX-kutató?

Múlt heti cikkünkben írtunk arról, hogy rengeteg szakember hiányzik Magyarországon a felhasználói élménnyel foglalkozó szakterületről. A szakmában csak UX-szakembernek hívott munkakört kívülállóként nehéz elképzelni, ezért megkerestük Kovács Zsuzsát, a Prezi Senior UX-kutatóját, hogy meséljen arról, milyen munkát végez, és kinek ajánlja ezt.

Belegondoltál abba, hogy milyen lenne UX nélkül a böngészés? Ha nem élveznéd azt, amit csinálsz, lehet, hogy sokkal kevesebb információhoz jutnál el, hiszen lehet, hogy hamarabb befejeznéd az oldalak nézegetését. Történt már veled olyan, hogy kerestél valamit, de egyszerűen nem jutottál hozzá az információhoz, mert csak oldalról oldalra kattintottál, és belevesztél a felesleges információáradatba?

A UX-esek ezért foglalkoznak azzal, hogy az adott felhasználói igényeidet kielégítsék. Ha például te a potenciális látogató kategóriájába tartozol egy adott oldalnál, amit információszerzés céljából keresel fel, akkor az, hogy milyen utakon találod meg, milyen gyorsan jutsz a keresett adathoz és mennyi időt töltesz az oldalon, mind-mind a UX fejlesztésnek köszönhető. Mennyivel jobb érzés, ha tudatosan képes vagy használni ezeket, és nem kell azon idegeskedned, hogy vajon mennyi időt vesztegetsz majd el a hatalmas körutakon.

Ha érdekel a téma és szívesen olvasnál még erről, az eddig nem sokak által ismert világról, akkor kövesd te is a most induló cikksorozatunkat, melyben minden héten hasonlóan érdekes dolgokat tudhatsz meg a UX-esekről és a felhasználói igényekkel foglalkozó szakemberekről, kutatásaikról és munkájukról.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.