Nem, valójában nem boszorkányságról van szó.
Egy lány posztolt egy fotót magáról Twitterre, amit aztán több százezren láttak az elmúlt napokban. Az őrületet a lány felsője okozta.
A felső csíkos, így távolról szürkének, közelebbről kanyargós csíkosnak, még közelebbről pedig jól kivehető, sötét-világos csíkosnak látszik. Próbáld csak ki, nyisd meg különböző méretekben a képet, mindegyik más lesz!
A fényképezésben régóta ismert a jelenség, Moiré-hatásnak hívják. A gép felbontásküszöbét meghaladó, túl sűrű mintázatok esetében a képen zavaró színcsíkok alakulnak ki.
������ pic.twitter.com/yybzQAjMfy
— $ugar (@mmmadelinee) 2016. december 29.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
