A robotok sok, jelenleg még emberek által betöltött pozíciót veszélyeztetnek. De vajon például a tanároknak ugyanannyira kell ettől félniük, mint a pénztárosoknak?
Sokat lehet arról hallani, hogy egyes munkaköröket a jövőben robotok vehetnek át.
Egy honlap arra szakosodott, hogy megsaccolja, mekkora az esélye annak, hogy egy-egy munkakör teljesen automatizálódjon, és az ott dolgozó emberek ennek ereményeként elveszítség a pozíciójukat.
Elég csak beírni a pozíció angol megnevezését, és máris kalkulál. A pénztárosok például 97 százalékot kapnak, tehát szinte biztos, hogy előbb vagy utóbbi csak önkiszolgáló pénztáraknál fogunk fizetni.
A tanári állásokat azonban nem fenyegeti az automatizáció, legalábbis egy százaléknál is kisebb esélyt ad erre az oldal.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
