2006 óta folyamatosan csökken a közalkalmazottak fizetése: 2012-ben bérük 30 százalékkal maradt el a versenyszférában dolgozókétól. A diplomások - tanárok, orvosok - körében ez az arány még rosszabb volt: ők 40 százalékkal kerestek kevesebbet a közszférában - írja a Defacto blog.
1998 és 2001 között a közszférában dolgozók bére közel 20 százalékkal volt alacsonyabb a versenyszférában dolgozókénál. 2001 és 2003 között a közalkalmazottak bérei jelentősen emelkedtek, és utána 2006-ig viszonylag stabilan, 10 százalékkal magasabbak voltak, mint a versenyszféra bérei. 2006 óta viszont – részben olyan kormánydöntések miatt, mint a 13. havi fizetés megvonása és a közbérek befagyasztása – a fizetések szinte folyamatosan csökkentek. 2012-re a közszféra bérei már átlagosan 30 százalékkal maradtak a versenyszféra bérei alatt - írja a Defacto blog.
A tanárok fizetését azóta emelték, átlagosan 34 százalékkal: a részleteket itt találjátok, a témával kapcsolatos összes cikket pedig itt olvashatjátok.
Az elemzésben azt vizsgálták, hogy hány százalékkal keres többet (vagy kevesebbet) egy közszférában dolgozó ember egy azonos korú, nemű és végzettségű versenyszférában dolgozóhoz képest. Közalkalmazott a tanárok és az egészségügyben dolgozók nagy része, a köztisztviselők, bírók, ügyészek és az állami adminisztrációban dolgzozók, a versenyszférába pedig az állami és magánvállalatok alkalmazottai tartoznak - a közmunkások bérét nem vették figyelembe. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok, a budapesti egyetemek friss diplomásainak fizetését pedig itt nézhetitek meg.
A blog azt írja: a közszférában ugyanakkor sokszor szerethetőbb a munka, rövidebb a munkaidő, és kisebb az állásvesztés esélye. A közelmúlt bércsökkenése azonban már könnyen vezethet a közszolgáltatások romlásához, mivel sok pályakezdő nem szívesen válik közalkalmazottá, a tehetségesek átmennek a versenyszférába, a maradók motiváltsága pedig csökken.
A diplomások körében még nagyobb a közszféra béreinek lemaradása: míg az évezred elején a legfeljebb érettségivel rendelkező dolgozók 10 százalékkal, addig a felsőfokú végzettségűek 30 százalékkal kerestek kevesebbet. 2001 után az állam mindkét kategóriának jócskán megemelte a bérét. 2006-ban azonban - az érettségivel rendelkezők 20 százalékos előnyéhez képest - a diplomások ugyanannyit kerestek a köz-, mint a versenyszférában. 2012-ben az érettségivel rendelkező közalkalmazottak 20 százalékkal, a diplomások viszont már 40 százalékkal kerestek kevesebbet a versenyszférában dolgozókhoz képest. Etikai kódex, tanfelügyelet - ez vár a tanárokra szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
