Tudjátok, milyen elvárásoknak kell megfelelni Nagy-Britanniában vagy akár Olaszországban, hogy jogsit szerezhessetek? Megnéztük, hogyan vizsgáznak külföldön.
Az idei angolérettségin volt egy feladat, melyben egy angol autósiskola hirdetésére kellett jelentkezni. Ezen az anyanyelvi tanárok meglepődtek, nem értették a feladatot, ugyanis Nagy-Britanniában teljesen máshogy szerezhettek jogsit, mint Magyarországon. Most kiderül, átmennétek-e a KRESZ-vizsgán: itt vannak a kérdések
A brit és az amerikai rendszer
Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nem kötelező beiratkozni autósiskolába, nem kell tanfolyamokat elvégezni, akár a szülők is taníthatják a gyerekeiket. Ugyanakkor elméletből és gyakorlatból is vizsgázni kell. Ha letették az elméleti vizsgát, egy ideiglenes jogsit kapnak, amivel egy vezetni tudó felnőtt felügyelete mellett nyugodtan mehetnek a forgalomban. Amerikai és brit tesztekért kattintsatok ide.
Az olasz módi
Aki járt már valaha Olaszországban, biztos elgondolkodott azon, vajon ott egyáltalán tanulnak-e vezetni, hiszen a folyamatos dudálás és a jelzőlámpák totális figyelmen kívül hagyása miatt nem ezt feltételeznénk. De náluk sem a két szép szemükért adják a jogsit. Ha láttok olyan autót, amin egy fekete P betű van, akkor az tuti egy tanuló. Ott az a feltétel, hogy a tanulót felügyelő ne legyen 60 évesnél idősebb és legalább 5 hónapot kell a forgalomban vezetni, mielőtt hivatalossá válna a dolog. De náluk sem kötelező autósiskolába járni, elméleti vizsga viszont van.
A franciáknál hosszú időbe telik
A francia jogsiszerzés útja az angolszász és olasz gyakorlatnál jóval rögösebb, de még a magyarhoz képest is idegtépő folyamat: ott is kötelező autósiskolába járni. Franciaországban akár másfél évbe is beletelhet, mire megkapják a jogsit. Elméleti elővizsgák és egy „fővizsga” után mehetnek a 12 hónapos, legalább 3 ezer kilométeres forgalmi gyakorlatra, amit még egy 20 órás tanpályás gyakorlat előz meg.
Németországban is autósiskolában kell tanulni, 17 éves kortól lehet volán mögé ülni, de a francia rendszernél jóval egyszerűbb és gyorsabb ott a jogosítvány megszerzése. Az ő rendszerük hasonlít leginkább a miénkre.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
