Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay.com
Bár a gazdaság számára ez nem jó hír, sokan örülhetnek annak, hogy rengeteg szakmában tapasztalható munkaerőhiány. Ezen szakmákban egyre könnyebb elhelyezkedni, és a munkaerő hiánya miatt egyre magasabb fizetéssel igyekeznek megtartani a régi munkaerőt, és odacsábítani az újakat.
A hiányszakmák többségére jellemző, hogy - főként pont a hiány miatt- ma már nem követelnek a munkáltatók diplomát, gyakran egy gyakorlati, célratörő tanfolyam elvégzése, vagy egy OKJ-s végzettségi s elég a sikeres pályázathoz.
Informatika: 20 ezer ember hiányzik
Ma az informatikában szakemberek szerint akár 20 ezer szakember is hiányozhat. Ez rengeteg, és ennek megfelelően képtelen pótolni a felsőoktatásból kikerülő szakembertömeg. Éppen ezért terjedtek el azok az akadémiák, akik intenzív programokkal néhány hónap alatt megtanítanak olyan szinten programozni, amivel már könnyedén el lehet helyezkedni egy-egy IT-cégnél.
| Munkaerőhiány szakmacsoportonként |
Az oktatással foglalkozó Perfekt Zrt. legfrissebb kutatása arra koncentrált, melyek azok a szakmacsoportok, melyek a leginkább szenvednek munkaerőhiánytól. Ezeken belül egy OKJ-s tanfolyammal is könnyen munkát találni a hiány miatt. Ezek sorrendben a következők: - Gazdasági szakmacsoport - Kereskedelmi szakmacsoport - Informatikai szakmacsoport - Gépészeti szakmacsoport - Oktatási szakmacsoport |
A "hagyományos" szakmákban sem találnak elég szakembert
A kormány ösztöndíjjal támogatja a hivatalos hiányszakmákban elhelyezkedni kívánó tanulókat. Ennek megfelelően időről-időre nyilvánosság teszik a hiányszakmák listáját. Ezek megyénként eltérők. A listát innen tölthetitek le, de a teljesség igénye nélkül sok megyében hiány van hegesztőből, ácsból, pékből, állattartó szakmunkásból, pincérből, járműfényezőből, autószerelőből.
| Hol, mikor? |
„Az első HVG Állásbörze 2007-ben volt, akkor egy teljesen új piacot nyitottunk meg ebben a szegmensben, hiszen korábban csak felsőoktatási intézményekben voltak állásbörzék. Azoknak az volt a célja, hogy az éppen ott tanuló vagy végző hallgatóknak segítsék az elhelyezkedését. A mi célunk az volt, hogy azok, akik pályaorientációs céllal jönnek ki, vagyis a 18-19 évesektől egészen a tíz-húsz éves tapasztalattal rendelkező szakemberekig mindenkinek tudjuk lehetőségeket nyújtani” - mondta a kezdetekről az eduline-nak Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője. A 2017-es tavaszi állásbörze jubileumi, ez a huszadik rendezvény, amelynek új helyszíne a SYMA Csarnoknál jóval nagyobb Papp László Budapest Sportaréna. „A piaci folyamatokat nagyon jól tükrözi ez a rendezvény: jelenleg nagyon sok területen van munkaerőhiány, úgyhogy a kiállítóink száma folyamatosan növekszik. Ez jó hír azoknak, akik állást keresnek, hiszen nagyon nagy kínálatból választhatnak, kevésbé jó hír azoknak, akik leendő munkatársaikat keresik”- tette hozzá Hajdú Csongor. Helyszín és időpont: 2017. március 8. (szerda) 10:00-19:002017. március 9. (csütörtök) 10:00-17:00Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.)Bővebb infó és regisztráció itt. |
A balatoni nyár már csak a nyarlóknak vonzó
Közeleg a nyári szezon, és már tavaly komoly problémát jelentett, hogy a vízparti vendéglátóhelyek alig találtak munkaerőt. Ennek egyik legfőbb oka a kivándorlás, hiszen a felszolgáláshoz is elegendő egy középszintű nyelvtudás, a konyhai munkákhoz pedig mér arra sincs szükség, miközben a bér összehasonlíthatatlanul magasabb nyugaton. A legfájóbb a szektornak az, hogy pont a szakképzett munkaerő választja inkább a külföldi lehetőséget.
A földművelés sem túl népszerű itthon
Az utóbbi hetekben is több szektorban kongatták meg a vészharangokat amiatt, hogy egyre nehezebben találnak szakembereket. A BKV-nál például buszsofőröket és villamosvezetőket keresnek.
Az agráriumban is komoly gond a szakemberhiány, sokan már az informatikához hasonlítják az ágazat helyzetét. Ráadásul az oktatás sem tudja pótolni az elöregedő szakmabelieket, hiszen tavaly csak 4400-an kezdtek valamilyen mezőgazdasági szakmát tanulni, de közülük is csak ezren tettek sikeres vizsgát.
A munkaerőhiány komoly lehetőség sokak számára, hiszen könnyebb megszerezni egy állást, illetve magasabb béreket is könnyebb kiharcolni. A gazdaság egészére nézva azonban hosszú távon nincs jó hatássa a jelenség. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége odáig ment, hogy a magyar gazdaság működőképessége forog kockán a munkaerőhiány miatt.
