Számos kérdést kapunk, hogy milyen feltételekkel lehetséges államilag támogatott szakmát tanulni OKJ-rendszerben, ám sokszor oda lyukadunk ki, hogy a kérdezőnek nincs is lehetősége válogatni.
Minden magyar állampolgár számára adott a lehetőség, hogy ingyenesen két szakmát tanulhasson, azonban ennek vannak korlátai, mint az olvasói kérdésekből is kiderül:
Kedves Eduline-osok! 28 éves vagyok és egy BA-diploma után szeretnék OKJ-tanfolyamon részt venni, lehetőleg nappali tagozaton.
Sajnos 26 éves kortól nem lehetséges csak esti, levelező vagy távoktatásos formában részt venni az államilag támogatott OKJ-képzési formában. Akkor sem lehet ilyen kor felett ingyenes nappali képzésre jelentkezni, ha még csak az első szakmáját szerezné meg valaki.
Tisztelt Szerkesztők! Az első szakmám után egy második könyvelői OKJ-oklevelet is szeretnék nappali képzésben megszerezni. Jól tudom, hogy a második is ingyenes?
A kedves kérdező jól tudja, hogy a második is ingyenes, ám szintén nem választhatja a nappali képzést, ugyanis akinek már van egy OKJ-oklevele, a másodikat csak esti, levelező vagy távoktatásos formában szerezheti meg.
Az OKJ-képzésékről minden fontos infót megtaláltok összegző cikkünkben:
Tiszta víz a pohárban: Így jelentkezhetsz ingyenes OKJ-képzésre
Számos módosítás jelent meg idén az OKJ-képzések terén, segítünk eligazodni a változásokon. Figyelj arra, hogy sok képzés megszűnik szeptembertől, így addig jelentkezz, amíg van rá lehetőséged! A legutóbbi, márciusi módosítás szerint új képzések is felkerülnek a képzési jegyzékbe, melyek 2016. szeptember 1-én kezdődhetnek el. Új szakképesítéseket is meghatároztak, valamint új rész-szakképzéseket alakítottak ki.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
