Két évtized elteltével, a 2014/2015-ös tanévben újraindult a vájárképzés Magyarországon. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az egyik képzőhelynek, a komlói Kökönyösi Oktatási Központ szakiskolájának hétfői tanévnyitóján azt mondta: a leendő vájárok azzal, hogy szenet termelnek majd, a magyar állam függetlenségét is védik.
A politikus közölte, riasztó híreket hallani arról, hogy a nagy kelet-európai átalakulások során elzárhatják a gázcsapokat, és számos ország energia nélkül maradhat. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik.
Hoppál Péter kijelentette: "szeretnénk a magunk kezébe venni a sorsunkat, ehhez meg kell nézni, milyen saját energiaforrásokat vehetünk igénybe a jövőben, és újra szükségünk lesz olyan szakemberekre is, akik azokat felszínre hozzák".
Szavai szerint a vájárok munkába állásával részben rajtuk is múlik majd a "jövőnk szabad alakításának lehetősége". A vájár a bátrak foglalkozása, veszélyekkel járhat, ezért jó erőnlétet, óvatosságot követel, valamint csapatmunkát, jó szaktudást és sokoldalúságot igényel - tette hozzá.
Azt mondta: ettől az évtől újra van jövője ennek a gyönyörű munkakultúrának, s bár a vájár szakma biztos jövőt ígér az azt tanulóknak és családjuknak, művelői könnyen átképezhetik magukat, úgy is megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
Polics József, Komló fideszes polgármestere arról szólt, hogy a kétkezi munkát nem szabad lebecsülni, anélkül ugyanis nincs GDP-növekedés. Arra kérte a fiatalokat, tanuljanak, és legyenek büszkék arra, hogy a továbbtanulásnál szakmát választottak.
Széplábi András, a szakiskola igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indul be újra a hároméves vájárképzés. Komlón tizenkét fiatal tanulja ezt a szakmát.
Hozzátette: a diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.
Az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy egy tanbánya nyitása mintegy félmilliárd forintba kerülne, amit egyetlen oktatási intézmény sem tudna finanszírozni, ezért a komlói vájártanulók a mélyműveléssel kapcsolatos gyakorlatot várhatóan a bakonyoszlopi bányában szerezhetik meg.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
