A kereszténydemokrata politikus szerint napjainkban nagyobb a keresztények üldözése, mint Néró császár korában.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen adatokból dolgozik a kereszténydemokraták soraiból az EMMI parlamenti államtitkáraként működő Rétvári Bence, de pénteken azt nyilatkozta egy keresztényüldözéssel kapcsolatban összehívott konferencián az MTI szerint, hogy
ma nagyobb mértékű a keresztényüldözés a világban, mint Néró korában; minden öt vallási üldözött közül négy keresztény.
Bár nem elképzelhetetlen, hogy a több mint hétmilliárdos lakosságú bolygónkon ilyen arányok lehetnek, ez valójában a keresztény vallásúak szűkebb rétegét érintik, főleg Ázsiában a Közel-Keleten és Közép-Keleten - természetesen nem elbagatellizálva a problémát.
Érdemesebb a történelmi vonatkozású állítással foglalkozni: Néró császár korában (i.u. 54. - i.u. 68.) a Római Birodalom kiterjedése így nézett ki:
A sárga jelölésnél figyelembe véve a hódítás időpontját, a birodalom kiterjedése Néró idején majdnem elérte a később Traianus által uralt legnagyobb területet. A korai kereszténység Néró-kori elterjedése 99 százalékban a birodalom határán belül volt, vagyis a világ akkori keresztényeinek majdnem mindegyikét veszélyeztette. Amennyiben Néró sikerrel járt volna a 64-ben meghirdetett üldöztetésük során (Róma felgyújtását akarta az akkor még szekta közösség nyakába varni), a mai kereszténység nem is létezhetne.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
