Az "eladók" profi, lebukásmentes munkát ígérnek.
70-90 ezer forintba kerül a feketepiacon egy - természetesen hamis - nyelvvizsga-bizonyítvány - derítette ki a Magyar Nemzet.
A lap szerint mind egyes piacokon, mind pedig az interneten lehet ilyen irathoz jutni, legalábbis az eladók ezt ígérik.
Az egyik hamis papírt kínáló szerint ipari nyomdában készítik a bizonyítványt, még sorozatszám és törzslap-azonosító is szerepel rajta. Sőt, még a megfelelő adatbázisokra is feltöltik, így aki a papír eredetiségét kutatja, mindent rendben talál.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja (NYAK) szerint azonban ez utóbbi feltétel biztosan nem lehet adott, hiszen ők ellenőrzik a bizonyítványok hitelességét. Ennek ellenére például nem minden egyetem fordul hozzájuk, így a diplomákhoz elfogadott nyelvvizsgák nem mindig esnek át eredetiségi ellenőrzésen.
Hamis nyelvvizsga-bizonyítványt pesze nem csak a lebukásveszély miatt nem éri meg vásárolni: a munkahelyen úgyis kiderül, ha valaki nem ismeri az adott nyelvet, gyakran ezért nem is kérik a papírt, csak a gyakorlati tudást, egy idegen nyelv ismerete pedig ma már úgyis elegedhetetlen.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os választásokon kétharmadot szerző Tisza Párt elnöke ünnepi beszédében külön szólt a fiatalokhoz is. Ezen kívül többek között lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt és megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
