Évről évre több diák tér vissza Kínába külföldi tanulmányai után, elsősorban a munkalehetőségek miatt, de az őket...
Évről évre több diák tér vissza Kínába külföldi tanulmányai után, elsősorban a munkalehetőségek miatt, de az őket megcélzó kedvezmények is vonzóak - írja frissen közzétett kutatásában a Kínai Társadalomtudományi Akadémia.
A visszatérők száma 2004 óta emelkedést mutat, a gazdasági világválság 2008-as kitörése után pedig a statisztikák szerint jelentősen felgyorsult. A jelentés úgy becsüli, hogy tavaly mintegy 2,6 millió kínai tanult külföldön, tanulmányai végeztével pedig körülbelül egymillió korábbi hallgató tért vissza hazájába. Ez az arány öt éven belül megfordulhat: vagyis többen térnek majd vissza, mint amennyien elmennek - vélik a dokumentum összeállítói.
A külföldről hazatérők legkedveltebb célpontjai a tanulmány szerint a nagyvárosok, így Peking, a kelet-kínai Sanghaj vagy a dél-kínai Kuangcsou. A visszatérők 60 százaléka kevesebb mint fél éven belül talál munkát. Több mint negyedük jellemzően nemzetközi cégnél helyezkedik el, többségük számára a pénzügyi szféra bizonyul a legnépszerűbbnek - részletezi a trendeket az akadémia.
A társadalom elöregedése következtében Kínában 2012 eleje óta csökken a munkaképes korú lakosság aránya, ezen túlmenően komoly hiány mutatkozik magasan képzett tehetséges munkaerőből. A külföldön tanult értelmiség bevonzására a nagyvárosok kedvezményes ingatlan-, adó- és családpolitikával segítik a hazatérő fiatalokat, amelyek nagymértékben növelik az ország vonzerejét.
A Zsenmin Zsipao, a központi pártlap egy júniusi cikkében ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi ösztönzők nem elegendők, továbbra is Kína veszíti el a legtöbb tehetséget világszerte. Az országnak tovább kell fokoznia kedvezményeit, hogy ezeket a fiatalokat "visszanyerje", megfelelő karriert, fizetést és hosszú távú lehetőségeket biztosítva számukra - írta az újság. "Kulcsrakész" egyetemeket importál Kína - cikkünket itt olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
