Meredeken csökken a diplomás brit munkavállalók reálbére a pénzügyi válság óta a Financial Times keddi kimutatása...
Meredeken csökken a diplomás brit munkavállalók reálbére a pénzügyi válság óta a Financial Times keddi kimutatása szerint. A londoni gazdasági napilap által elvégzett országos vizsgálat feltárta, hogy a brit munkapiacon tavaly megjelent diplomások átlagosan 12 százalékkal kevesebbet keresnek reálértéken, mint amennyit a 2007-2008-ban, még a krach előtt végzett pályatársaik kerestek karrierjük elején.
A brit egyetemekről most kikerült diplomások ráadásul 60 százalékkal magasabb diákhitel-teherrel kezdik pályafutásukat, mint azok, akik a pénzügyi válság előtt végeztek. A brit állami egyetemek által kérhető éves tandíj felső összeghatára éppen tavaly emelkedett kilencezer fontra (3,2 millió forintra). Ez a korábbi felső tandíjhatárnak csaknem a háromszorosa.
A Financial Times keddi kimutatása szerint a tavaly végzett diplomások 28 százalékának ahhoz sem elég a fizetése, hogy hozzákezdhessen diákhitelének törlesztéséhez. Az angol-walesi felsőoktatási törvény alapján akkor kell megkezdeni az egyetemi tandíj utólagos törlesztését, ha a végzett hallgató éves bére elérte a 15 ezer fontot (5,3 millió forint). Ez valamivel több mint a fele az éves brit alkalmazotti átlagbérnek.
A tavaly végzett diplomások 17 százaléka munkát sem talált tanulmányai befejezése óta, az állásban lévők 36 százaléka pedig végzettségénél alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be - áll a Financial Times keddi elemzésében.
A lap idézi Till Marco von Wachtert, a kaliforniai egyetem gazdaságtan-professzorát, aki szerint a nagy recessziók idején végző diplomások általában 10-15 év alatt hozzák be bérezési lemaradásukat.
A brit statisztikai hivatal becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között 7,2 százalékot zuhant, és jóllehet az idei harmadik negyedévi növekedési adatok alapján a brit gazdaság ennek a visszaesésnek csaknem a kétharmadát már behozta, teljesítménye még mindig 2,5 százalékkal elmarad a recesszió előtti csúcsértéktől.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében ezzel kapcsolatban kimutatta, hogy a 20. századi recessziók utáni kilábalásoknak a mostanival azonos szakaszában a brit gazdaság teljesítménye 6-13 százalékkal az akkori recessziók előtti csúcsszintek felett járt, vagyis a jelenlegi fellendülés igen lassú történelmi távlatú összehasonlításban.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
