A jövő robotika szakemberei versenyeztek a Műegyetemen

Tíz hallgatói csapat részvételével zajlott le a kilencedik alkalommal nagy sikerrel megrendezett robotépítő verseny a Műegyetem aulájában.

  • Eduline
Wikipédia

Idén kilencedik alkalommal mutathatták be saját fejlesztéseiket az önállóan épített és működő (autonóm) robotjárművekkel, azaz átalakított modellautókkal a Műegyetem Q épületének aulájában. A RobonAUT 2018 elnevezésű viadalon tíz, a Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék mesterképzéses hallgatóiból álló, legfeljebb három fős csapat küzdött a győzelemért.

bme.hu

A műegyetemi kihívás lényege, hogy a versengő csapatoknak úgy kell átalakítaniuk egy játékautót, hogy az képes legyen kikerülni a pályán felállított akadályokat emberi beavatkozás nélkül a lehető legrövidebb idő alatt. Az út elrendezését nem, de az alkotó elemeit – a párhuzamos parkolást, az utánfutóval közlekedést, az elsőbbségadást a gyalogosnak, a körforgalmat, a libikókát, a forgó hordót és az ún. „útonálló” drónt – ismerik a résztvevők. A viadal alatt tilos bármilyen kommunikáció a robot és a külvilág között. A nézők az autókra szerelt kamera segítségével az elhelyezett kivetítőn és az interneten valós időben követhetik az eseményeket, a járművek szemszögéből is - írja az egyetem az oldalán.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME évek óta tudatosan nyomon követi a robotika újításait, ami a mérnökképzésben gyakorlati ismeretek formájában is megjelenik. E törekvések közelmúltbeli látványos eredménye, hogy a Costa Ricai World Robot Olympiad 2017 decemberi döntőjében a műegyetemi mérnökhallgatók robotkészítő csapata a világ második legjobbja lett 

Taroltak a világversenyen a BME-s hallgatók, ezüstérmet szereztek

A világ második legjobbja lett a műegyetemi mérnökhallgatók robotkészítő csapata a World Robot Olympiad Costa Rica-i döntőjében - írja az egyetem. Az autonóm robotok versenyén minden évben új témát hirdetnek meg a mérnökszakos hallgatók számára.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.