Emberi segítség nélkül tanulta meg a go társasjátékot a továbbfejlesztett AlphaGo: a Zero elnevezésű verzió elődjét is megverte - számoltak be a fejlesztők a Nature tudományos lap aktuális számában.
A fejlesztők májusban közölték, hogy nem játszik többé ember ellen az AlphaGo, a jövőben komolyabb feladatokra koncentrálnak. Miután az AlphaGo 3:0 arányú győzelmet aratott a világ jelenlegi legjobb gojátékosa, a kínai Ko Csie ellen, a fejlesztők más, általánosabb algoritmusokra koncentrálnak, olyanokra, amelyek segíthetik az emberiséget - mondta Demis Hassabis, a DeepMind brit fejlesztő cég alapítója és vezetője az utolsó játszma után. A DeepMindot több mint három éve vásárolta meg a Google konszern (2015 óra Alpahbet Inc.).
A feladatok között lehet új gyógyszerek kifejlesztése, az energiafelhasználás csökkentése vagy új anyagok feltalálása. David Silver, a DeepMind szakértője és kutatótársai szerint az új szoftvergeneráció fejlesztésével olyan rendszert akarnak kiépíteni, amely a játékot fokozatosan tanulja el, önállóan fejlődik tovább, tehát "emberi beavatkozás nélkül működik".
A szoftver győzelme a világ legbonyolultabbnak tartott stratégiai társasjátékában annak bizonyítéka, hogy a mesterséges intelligencia alkalmanként jobbnak bizonyul bonyolult feladatok megoldásában, mint az ember.
A go több ezer éves múltra visszatekintő stratégiai társasjáték, amelyben két játékos helyez el fehér és fekete köveket egy négyzetrácsos mezőn. A játék rendkívül népszerű az ázsiai országokban, a legjobb játékosok rendre Kínából, Japánból és Dél-Koreából kerülnek ki.
Ennél furcsább minisztériumot még sehol nem hoztak létre. Vagy mégis?
Minisztériumot hoztak létre a mesterséges intelligencia számára az Egyesült Arab Emírségekben. Sejk Mohamed bin Rasid al-Maktum kormányfő a 27 éves Omar bin Szultán al-Olamát nevezte ki államminiszternek a csütörtökön végrehajtott kormányátalakításkor. "A következő globális hullám a mesterséges intelligencia. A legjobban felkészült ország akarunk lenni e téren" - írta Twitter-üzenetében a kormányfő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
