Nagy a munkaerőhiány a takarítók között, jelenleg öt-hatezer takarítót keresnek azonnali belépéssel Magyarországon - írja a Népszabadság keddi számában.
Paár Zoltán, a Magyar Tisztaságtechnológiai Szövetség (Matisz) elnöke szerint "a legtöbb betöltetlen állás jelenleg a takarításban van". A második helyen a vagyonőrök állnak.
A takarítás 2004 óta szakma Magyarországon. Több mint tízezer, az OKJ-s képzést sikeresen elvégzett takarítót tartanak nyilván. A munkaerőhiány egyik oka, hogy sokan nehezen megközelíthető kistelepülésen élnek, ahonnan drága és nehéz bejutni a városi munkahelyekre.
Minden, amit az ingyenes OKJ-s képzésekről tudni szeretnétek, itt találjátok. Itt pedig arról írtunk, milyen képzéseket kezdhettek meg érettségi után.
"Tapasztalataink szerint főleg a nagyobb vállalatok csábítanak el sok takarítót, de korántsem csak a multik" - hangsúlyozta a lapnak Paár Zoltán. Hozzátette: jóval többet kereshetnek ugyanis a gyártósoron nyolc óra alatt, mint takarítással, így aki kész és képes váltani, jelentkezik.
Mint mondta, sok képzett takarító vállal külföldön munkát. Több a pénz, nagyobb a megbecsültség - itthon épp ellenkezőleg. Leépítéskor a takarítók az első között vannak, aztán jönnek a vagyonőrök, a recepciósok és a többiek.
Bár az is tény - állítja Paár Zoltán -, hogy sok intézmény ma már épp azért nem vesz fel takarítókat, mert az intézmények tisztán tartása közfoglalkoztatottakkal olcsóbban megoldható. Az ország második legnagyobb közfoglalkoztatójának 4080 közfoglalkoztatottja közül több mint 600 dolgozik takarítóként - hívta fel a figyelmet szövetség elnöke.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
