Diploma helyett szakmát szereznétek? Itt van minden, amit tudnotok kell róla

Hangtechnikus, mentőápoló, légijármű-szerelő, gépész vagy szőlész-borász. Nem feltétlen szükséges egyetemi diploma ahhoz, hogy ezeket a képesítéseket megszerezzétek, még akkor sem, ha a felsőoktatási intézmények is kínálnak ehhez hasonló képzéseket. Ha nem sikerült az egyetemi felvételi és a pótfelvételi, vagy már megszereztétek a diplomátok, de még tanulnátok valamit, érdemes körülnéznetek a szakképzések háza táján. Mutatunk mindent, amit fontos tudnotok.

  • Székács Linda

Ha az érettségi utáni szakmaszerzésre, vagy bármilyen felnőttképzési tanfolyamra gondolunk, a legtöbbeknek valószínűleg még mindig az "OKJ-s képzés" kifejezés jut az eszébe, pedig ezek a tanfolyamok utoljára 2020 végén indultak, mivel a kormány teljes mértékben megreformálta a szakképzések rendszerét. Az egyik legfontosabb változás, hogy alapszakmákat - ebből körülbelül 175 van felsorolva - már kizárólag csak iskolarendszerű oktatásban lehet szerezni, tehát ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolában. Felnőttképzéseken nem, ezeken részszakmákat, szakképesítéseket szerezhettek, vagy egy szakmán belül "specializálódhattok" valamire. Ezeknek a listáját a Szakmajegyzékben találjátok meg.

Érettségi után alapszakma

Bár az átalakítás miatt a szakmaszerzés rendszere első látásra egy kicsit bonyolultnak tűnhet, az, hogy alapszakmát már csak technikumokban vagy szakképző iskolákban tanulhattok nem jelenti azt, hogy újabb öt évet kell eltöltenetek a közoktatásban akkor is, ha például gimnáziumban érettségiztetek. A szabály szerint ugyanis, ha már van érettségi vizsgátok, az ötéves képzést ti két év alatt végezhetitek el, hiszen a közismereti tárgyakat nem, csak a szakmai tárgyakat és a szakmai vizsgákat kell teljesítenetek.

Ha viszont nincs érettségitek, nektek az intézmény típusától függően öt vagy három évbe telik alapszakmát szereznetek.

Az alapszakmák teljes listáját ide kattintva éritek el, ahol a szakmák leírása mellett azt is megtaláljátok, hogy milyen iskolákban indítják a kiválasztott képzést. A nagyon népszerű szépészeti szakmákat, mint például a fodrász, a kéz- és lábápoló és a kozmetikus az országban több mint 60 intézményben sajátíthatjátok el, de a turizmus-vendéglátás kategórián belül is 197 képzési hely közül válogathattok, míg bányászati és kohászati képzésen mindössze 5 helyen tudtok tanulni.

Többletpont a felvételin? Naná

Ha szakmátok van, de érettségitek nincs, akkor sajnos ti nem jelentkezhettek egyetemi képzésekre, mivel a felsőoktatáshoz kötelező az érettségi. Ellenben, ha van érettségitek ÉS szakmátok is, azért többletpontokat kaphattok a felvételin. Ha tehát idén nem sikerült bekerülnötök az egyetemre, de újraérettségizés helyett inkább a szakmatanulást választjátok, két év múlva, a képesítésetek megszerzése után ismét megpróbálkozhattok a felsőoktatást felvételivel, hiszen a szakmátokért cserébe többletpontokat kaphattok.

Ennek viszont feltételei vannak. Az egyik, hogy a többletpontokat csak akkor kaphatjátok meg, ha a szakmátok a választott szakirányotoknak megfelelő. A szakképesítésért cserébe például a 2023-as felvételi tájékoztató szerint többletpont járt

az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzési szakjai, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapszakok), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan képzéseken.

Ezekért 2023-ban összesen 32 pontot adtak.

Mivel a 2024-es felvételi tájékoztató még nem jelent meg, ezért a jövő évi szabályokról egyelőre nem tudunk tájékoztatni titeket, az viszont biztos, hogy a szakiránynak megfelelő szakmákat továbbra is pontokkal jutalmazzák majd az egyetemek, amik ráadásul a jövő évtől maguk dönthetnek arról, hogy mire, és pontosan mennyi többletpontot adnak. Az is könnyen megeshet tehát, hogy jövőre nem 32, hanem annál több pontot adnak majd a szakmátokért cserébe.

A pontszámítási lehetőségeket ide kattintva nézhetitek meg.

Ingyenes, és még ösztöndíj is járhat

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az első két szakma megszerzése mindenki számára ingyenes, a második viszont csak akkor, ha legfeljebb három tanév alatt teljesítitek, és olyan intézménybe jártok, ami együttműködési megállapodást kötött az állammal.

Továbbá, ha az első szakmátokat nappali képzésen, tanulói jogviszonyban végzitek, ösztöndíjban részesülhettek, ha viszont duális szakmai oktatásban vesztek részt, ti munkabérre lehettek jogosultak, arról nem is beszélve, hogy diákigazolványt is kaptok, így a diákkedvezmények továbbra is érvényesek lesznek számotokra.

A szakképzésekről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.