A fővárosban 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak

Bár lassult az áremelkedés, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik szeptembertől egyetemen kezdik a tanévet és albérletben laknak – sajnos nem csak Budapesten drágultak a lakások.

  • Eduline

Júliusban 23 százalékkal voltak drágábbak az albérletek, mint egy évvel korábban. A fővárosban 25 százalékkal emelkedett a kiadó lakások ára egy év alatt – idézi a hvg.hu a KSH és az ingatlan.com közös felmérését.

Mennyi az annyi?

A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került Csepel, ahol az éves bérleti díjak nem nőttek, a több városrészben viszont 4 és 64 százalék között váltakozott az emelkedés - áll a jelentésben. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti az árszint a pesti Belváros, Terézváros és Angyalföld, valamint Buda albérleteinél. A budai oldalon az összes kerület, nem csak a hagyományosan drága Vár, a II. és a XII. kerület, hanem Újbuda, Óbuda és Budafok is felfelé húzta az átlagot.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt - írja az oldal.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.