Tovább emelkednek az albérletárak, érdemes már a szerződéskötés előtt komolyabban utánanézni a lakások rezsiátlagának.
Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten az új építésű, újszerű vagy korszerűsített albérletek átlagos bérleti díja július utolsó napjaiban 200 ezer forint volt, szemben a közepes állapotban lévő lakásokra jellemző 150 ezer forinttal - írja a hvg.hu. Persze városon belül is vannak nagy eltérések, a XIII. kerületben - ahol az egyik legnagyobb kínálat van - az új építésű vagy újszerű albérleteknél 200 ezer forint az átlagos bérleti díj, a közepes állapotú társaiknál is magas, 185 ezer forint ugyanez.
Debrecenben a korszerű albérletek 148 ezer forintos átlagos bérleti díja 58 ezer forinttal haladja meg a közepes állapotban lévőkét, Szegeden az előbbiek 150 ezer, utóbbiak 90 ezer forinttal szerepelnek a kínálatban - sorolja az oldal. Pécsett 20 ezer forint az eltérés, mivel 140 ezer forintért kínálják az új vagy újszerű ingatlanokat, a rosszabb állapotúaknál 120 ezer forint az átlag.
A szakértők szerint az említett különbségek miatt fontos, hogy a szerződéskötés előtt nézzétek meg az adott lakás pontos fogyasztását, rezsikiadásait, a közös költséget és ez alapján döntsetek.
Ha nem albérlet, akkor mi?
A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
