Összeomlott a rendszer: nem sikerült megszervezni az állami informatikusképzések záróvizsgáit

Az államilag támogatott informatikusképzések harmadik évadában, a két évvel ezelőttihez hasonlóan most sem voltak zökkenőmentesek záróvizsgák.

  • Eduline

A rendszer eddig kettőből kétszer lehalt, így a vizsgázók egy hete nem tudják hivatalosan is befejezni a tanulmányaikat - írta meg a Telex.

Idén harmadjára hirdette meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumból átalakult Technológiai és Ipari Minisztérium az Újratervezés Program nevű, államilag támogatott informatikusképzést, de a vizsgákat nem sikerült megoldani.

Az oldal szerint voltak, akik el sem tudták kezdeni a vizsgát, másoknál menet közben vált elérhetetlenné a vizsgaoldal. A szervezők rajtuk kívülálló technikai problémákra hivatkoztak, és azt írták, már dolgoznak azon, hogy teljesen más technológiai megoldással bonyolítsák le a vizsgát.

A leállás első körben több mint 1300 résztvevőt érintett, a szervezők pedig úgy döntöttek, hogy a záróvizsgát egy teljesen más technológiai megoldásra fogják átültetni, hogy kiküszöböljék a további problémákat. Kedden aztán ugyanezt közölték az Újratervezés 3.0 oldalán is: "a záróvizsga és a pótvizsga előreláthatóan a június 20-i héten kerül megtartásra egy másik vizsgarendszeren, melynek feltöltése és tesztelése miatt a vizsgázók türelmét kérik" - idézi a Telex.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.