Az átalakított képzési rendszerrel kapcsolatban sok hamis információ terjed. Tiszta vizet öntünk a pohárba.
A Tanfolyamokj.hu blog listába szedte, milyen tévhitek keringenek az OKJ-s képzésekről.
„Az OKJ nem szűnik meg.”
De, már megszűnt. Az Országos Képzési Jegyzéket 2020-ban a Szakmajegyzék váltotta fel, amely 174 alapszakmát tartalmaz. Az új rendszerben több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, másokat pedig csak iskolarendszerű képzésben, 2-5 év alatt szerezhettek meg.
„Az elindult képzésekre már nem lehet jelentkezni”
Néhány képzésre a szabad helyek erejéig még becsatlakozhattok. Ugyanakkor szűkebb lett a kínálat, és új OKJ-s képzések már indulnak.
Az OKJ-vizsgákat
2022. december 31-ig
lehet letenni, így azok, akik még csatlakoznak valamelyik képzéshez, még megszerezhetik az OKJ-s végzettséget.
„A megszerzett bizonyítványok nem érvényesek az OKJ változása után”
Emiatt ne kell aggódnotok, ugyanis a korábban szerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak az OKJ megszűnése után is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
