Szinte mindennaposak a támadások: több mint 150 diákot raboltak el egy nigériai iskolából

Ismét diákokat raboltak el ismeretlen fegyveresek, feltehetően váltságdíj reményében egy korániskolából Nigéria Niger államában, az ország északi részén.

  • Eduline/MTI

Még nem tudni, pontosan hány gyereket vittek magukkal a fegyveresek, de december óta több mint 700 gyereket raboltak el hasonló módon.

A nigeri állami rendőrség szóvivője szerint a támadók motorral érkeztek, lőni kezdtek, majd magukkal vitték a gyerekeket. Legalább egy ember meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült.

„Magam láttam 20-25 állig felfegyverzett embert motoron. Behatoltak az iskolába, és legalább 150 diákot magukkal vittek” – mondta a Reutersnek Abubakar Tegina, az iskola tulajdonosa, ami az eddigi iskolákkal szemben nem bentlakásos iskola.

Túl kicsik voltak

11 gyereket a támadók elengedtek, mert ők túl kicsik voltak, és nem tudtak elég gyorsan menni - derült ki az eset után.

Egyébként egy hónapja történt másik tömeges gyermekrablás 14 utolsó áldozatát éppen a napokban engedték el emberrablók Nigériában. Előtte azonban öt gyereket megöltek, hogy nyomást gyakoroljanak a szülőkre és az államra, hogy kifizessék a váltságdíjat. A helyi sajtó szerint a gyerekekért 180 millió naira (körülbelül 124 millió forint) váltságdíjat fizettek ki.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.