Ismét diákokat raboltak el ismeretlen fegyveresek, feltehetően váltságdíj reményében egy korániskolából Nigéria Niger államában, az ország északi részén.
Még nem tudni, pontosan hány gyereket vittek magukkal a fegyveresek, de december óta több mint 700 gyereket raboltak el hasonló módon.
A nigeri állami rendőrség szóvivője szerint a támadók motorral érkeztek, lőni kezdtek, majd magukkal vitték a gyerekeket. Legalább egy ember meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült.
„Magam láttam 20-25 állig felfegyverzett embert motoron. Behatoltak az iskolába, és legalább 150 diákot magukkal vittek” – mondta a Reutersnek Abubakar Tegina, az iskola tulajdonosa, ami az eddigi iskolákkal szemben nem bentlakásos iskola.
Túl kicsik voltak
11 gyereket a támadók elengedtek, mert ők túl kicsik voltak, és nem tudtak elég gyorsan menni - derült ki az eset után.
Egyébként egy hónapja történt másik tömeges gyermekrablás 14 utolsó áldozatát éppen a napokban engedték el emberrablók Nigériában. Előtte azonban öt gyereket megöltek, hogy nyomást gyakoroljanak a szülőkre és az államra, hogy kifizessék a váltságdíjat. A helyi sajtó szerint a gyerekekért 180 millió naira (körülbelül 124 millió forint) váltságdíjat fizettek ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
