A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tisztában van azzal, hogy a járvány okozta válsághelyzetben nehéz minden szempontból jó döntéseket hozni, azonban mégis kételyeket ébreszt bennük, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, bár szigorú óvintézkedések mellett, de májusban megtartják a szakmai vizsgákat az iskolai rendszerű szakképzésben. Viszont az érettségihez hasonlóan, idén elmaradnak a szóbelik, vagyis a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakiskolákban letehető komplex szakmai vizsgákat kizárólag írásbeli és gyakorlati vizsgák formájában szervezik meg. Erről a döntésről a napokban egy miniszteri határozat is született.
Az intézkedések egy része valóban segíti a tanulmányok lezárását, amit a tanulók szempontjából üdvözöl a PSZ, ugyanakkor még a csökkentett létszámú vizsgabizottságokat is az iskoláknak kell felkérnie. Ezzel az állam kivonul a vizsgabizottságokból, igaz, ezt az új szakképzési törvénnyel egyébként is meg fogja tenni a jövőben – olvasható a legfrissebb közleményükben.
A PSZ szerint bár a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítása ad egy nagyon általános felhatalmazást az Innovációs Technológiai Minisztériumnak (ITM) arra, hogy veszélyhelyzetben egyedi határozatban rendelkezzen a szakképző intézmények működéséről, amibe vélhetően a vizsgákat is beleértik, mégis kételyeket ébreszt, hogy az érettségiről kormány-, a szakmai vizsgákról csak miniszteri szintű döntés született.
A szakszervezet az iskolák véleményét is kikérte, ezek alapján pedig kiderült, hogy leginkább az ágazati szabályok hiányoznak a miniszteri határozatból. Jelentős eltérések vannak ugyanis egy fodrász, egy pincér, egy ápoló vizsgakörülményei, feltételei között, ezért ennek gyors, előzetes egyeztetését a PSZ nem mellőzte volna. Az iskolák jelzései alapján nagyon eltérnek az álláspontok arról, milyen vizsgarészekkel, mikor, hogyan lenne szabad szakmai vizsgát szervezni.
Ilyenek lesznek a nappalis szakmai vizsgák: infók és szabályok
Mi lesz az nappali rendszerű OKJ-s és a szakképzés vizsgáival? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
