Kik várhatják a legnyugodtabban a 2017-es felvételin a ponthatárhúzást?
Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai1-6. helyezést elért jelentkezők. Az összpontszámuuk ugyanis - a 2017-es felvételin is - bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt). Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpont jár.
Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár.
A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések - ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
