Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.

Meglepetés, vagy valami kolosszális újdonság nem volt benne, a szövegértés viszont egy hosszú, aprólékos, nagy figyelmet igénylő feladat volt

- válaszolta az Eduline kérdésére Németh Nikolett, magyar nyelv és irodalom szakos tanár.

A délelőtt folyamán mintegy 74 ezer végzős diák adott számot a tudásáról magyarból; több mint 72 ezren középszinten vizsgáztak, 1700 fő pedig emelt szinten. A középszintű érettségi első részében Máté Andrea komplex, "A bikavér legendája" című ismeretterjesztő szövegét kellett elolvasniuk a diákoknak, majd megválaszolniuk az ehhez kapcsolódó kérdéseket, megoldani a táblázatos és igaz-hamis feladatokat. Annak ellenére azonban, hogy a szaktanár szerint a szöveg kifejezetten aprólékos volt - emiatt pedig a szövegértés lehetett az idei magyar írásbeli legnehezebb feladata - a kellő figyelem ráfordításával nem okozhatott problémát a diákok számára a feladatok megoldása.

"Itt maga a szöveg volt nagyon részletes; olyan, amiről egyébként feltehetően nem sok információval rendelkeznek a diákok,

kivéve persze, ha szőlősgazda családból jönnek"

- teszi hozzá a pedagógus, kiemelve; az ismeretek hiánya egyáltalán nem hátrány a vizsgázók számára, mivel ebben az esetben biztos, hogy nem zavarták össze őket a meglévő, saját ismeretek.

A szaktanár szerint a szintén első részhez tartozó szövegalkotási feladat sem okozhatott problémát a diákoknak. A "Bringázz a suliba!" kampányról való érvelést kifejezetten olyan témának tartja, ami közel áll a fiatalok érdeklődési köréhez, de ha valaki inkább az ajánlólevél írását választotta, azzal sem kellett vért izzadnia, bár annak megírása valamivel komplexebb lehetett, mint az érvelésé, hiszen nincsenek rá bevált sémák.

Petőfi Sándor, Tóth Árpád és Lázár Ervin a műelemzésben

"Ha nagy átlagot akarnék vonni, egy 35 fős osztályban 2-5 darab összehasonlító elemzést szoktam javítani, a többi diák inkább a novellaelemzés választja" - osztja meg a tapasztalatait a szaktanár. Németh Nikolett szerint ez idén sem lehetett másképp. Az érettségi második részében - melyben egy novellaelemzés és egy összehasonlító műelemzés közül kellett választaniuk a diákoknak - egyértelműen Lázár Ervin "A kovács" című, meseszerű novellája lehetett a népszerűbb, a pedagógus tapasztalatai szerint ugyanis az összehasonlító műelemzés komplexitása a legtöbb diákot elriasztja.

"Az riasztja el a vizsgázókat elsőkörben - a líra műnemén kívül -, hogy két műről kell beszélniük, tehát a szövegbe egy olyan összehasonlítást kell integrálniuk, amiben egyszer az egyik, majd a másik műről beszélnek, továbbá reflektálnak a két vers kapcsolatára" - magyarázza. Idén azonban Németh szerint az átlagosnál könnyebb dolguk volt a vizsgázóknak. Az összehasonlító műelemzésben Petőfi Sándor és Tóth Árpád Csokonai Vitéz Mihályról szóló műveit kellett összehasonlítani, a két szerző viszont annyira más szempontok alapján viszonyul és ítéli meg az 1700-as években élt költőt, hogy az "ordító különbség" miatt nem lehetett nehéz összehasonlítani a művek mondanivalóit.

Németh Nikolett szerint az idei középszintű feladatsor "illeszkedett" a korábbi évek vizsgáihoz. Szerinte az elmúlt években sikerült megtalálni azt az arany középutat, aminél "olykor picit nehezebb vagy hosszadalmasabb, esetenként kicsit könnyebb szövegértéses és szövegalkotásos feladatok" voltak, meglepetés tehát - ahogy azt korábban már mondta - idén nem érhette a diákokat. A jövő évi, új típusú magyarérettségi viszont annál több újdonságot tartogathat számukra.