Két-három toll (csak a biztonság kedvéért), körző, vonalzók, szögmérő, függvénytábla, számológép, meg egy adag bátorság – ezek kellenek a mai matekérettségihez. A matek sokaknak a mumustárgya – elhihetitek, az Eduline csapatában is többen vannak olyanok, akik érettségi előtt rettegtek a vizsgától – azonban érdemes abból kiindulni, amit a tavalyi matematikaérettségi után mondott a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének szekcióvezetője lapunknak: „azok idén is meg tudták szerezni a kettest, akik átnézték az alapfogalmakat”. Vagyis rettegni semmiképp nem érdemes még azoknak sem, akik bukdácsoltak matekból, de vették a fáradtságot, hogy felkészüljenek rá. Aki viszont jó eredményt szeretne, annak hasítania kell.

Matekból középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en vágnak neki idén tavasszal az érettséginek.

A matekérettségi rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt: itt ezúttal csupán három óra áll rendelkezésetekre, vagyis délben be fogják tőletek szedni a reggel kilenc körül kiosztott feladatlapokat. Viszont itt is két részre lesz bontva a feladatlap: középszinten az elsőre 45 percetek lesz, ebben rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számonkérő, ellenőrző) feladatok lesznek, összesen tíz-tizenkét darab, majd jöhet a második feladatlap.

A második feladatlap már a „mély víz”, arra már 135 percetek lesz – és nem is véletlenül. Ahogy korábban bemutattuk, a második feladatsor két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz – itt nincs pardon, ezek mindegyikét meg kell oldanotok. A II. B részben viszont három, egyenként 17 pontos feladat vár rátok – ezek közül viszont már csak kettőt kell megoldanotok és csak ezt a kettőt fogja a javító tanár értékelni. A feladatlapon látni fogtok egy jelölőnégyzetet is, ott kell megadnotok, hogy a három feladat közül melyik az, amit nem szeretnétek, hogy értékeljen a javító tanár. Ha ezt elmulasztjátok, akkor a javító automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni, még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek, így erre érdemes nagyon odafigyelni. Természetesen, ha jók vagytok matekból, és marad rá időtök, szórakozásból nekieshettek annak a feladatnak is, amit kihagytatok – de a háromból a javító tanár csupán kettőt fog figyelembe venni a pontozásnál.

Emelt szinten ugyanez a helyzet: ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldani, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné. A szabály ugyanaz, mint középszinten: ha valaki ezt elmulasztja, akkor automatikusan az utolsó feladatát nem fogják figyelembe venni.

Matekból középszinten – optimális esetben – nem kell szóban vizsgáznotok. Viszont ha nem sikerül elérnetek a kettest, akkor bizony szóbelin fogtok tudni javítani. Emelt szinten más a helyzet, ott természetesen kötelező a szóbeli vizsga is.

Mire érdemes készülni? Az Oktatási Hivatal nagyon homályosan, de utalt arra, hogy mik lehetnek a témakörök a holnapi vizsgán:

• a gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok a vizsga 20 százalékát tehetik ki,
• a számelmélet és algebra aránya a vizsgában 25 százalékra rúghat,
• a függvények és az analízis elemei 20 százalékot vihetnek el,
• és hogy a körző és vonalzó se csak porosodjon, a geometriának, a koordinátageometriának és trigonometriának is jut húsz százalék,
• sőt, a valószínűségszámítás és statisztika sem maradhat el.

Arra azonban még az Oktatási Hivatal is felhívja a figyelmet, hogy ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen a feladatok jelentős részét úgy állították össze, hogy azok több témakörbe is besorolhatók, hiszen összetettek, mitöbb, attól függően, hogy melyik vizsgázó melyik feladatot hagyja ki, az arányok el-eltolódhatnak mindegyiküknél. Egy viszont biztos: ha homályosan is, de az OH kijelölte, hogy miket érdemes nagyon átnézni a holnapi matek előtt.

Mitől mumustárgy a matek? Erről tavaly Farkas-Kis Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója beszélt az Eduline-nak. A kérdésre ő akkor azt mondta, „a matematika az egyike azon tárgyainknak, amelyet félve nézünk és inkább a túlélésre hajtunk. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy maga a tantárgy megítélése, a matematikai énkép erősen negatív kategóriába esik, és ha a matematikaórán a diákot sikertelenség éri, azonnal megjelenhet a teljesítményszorongás, amely blokkolja agyunk munkamemóriáját. A munkamemóriának pedig kiemelt szerepe van az aritmetikai képességekben. Vagyis a matematikával kapcsolatban létezik egy szorongás, amely eleve kihat a teljesítményre”.

Viszont fel a fejjel: ha igazán mumustárgyad a matek, jó eséllyel ha írsz egy „okés” vizsgát, akkor soha többet nem kell matekot tanulnod. Ha pedig nem mumustárgy, akkor nincs mitől tartanod.

Itt azért adunk néhány tuti tippet, amit érdemes lehet megfogadnod:

Itt pedig azt mutatjuk meg, hogy mitől aranybánya a függvénytáblázatod, és miért érdemes használnod a matekérettségin is: