Minderről egy névtelenséget kérő pedagógus számolt be az Eduline-nak – az ő írását olvashatjátok.

Az érettségi vizsga nagy próbatétel minden szereplője számára. A diákok, a tanárok és természetesen a szülők is megérzik a vele járó stresszt. Előfordul azonban, hogy olykor sajnos nem a legkedvezőbb eredmény születik. Abban az esetben, ha a vizsgázó megbukott egy tantárgyból, lehetősége van arra, hogy ismétlő vizsgát tegyen. A gyengén sikerült érdemjegyet javító érettségi vizsgával lehet kijavítani.

Ha pedig sikeres volt a vizsga, de a felvételin a továbbtanulni jelentkező, immáron végzett diák, nem éri el a célul kitűzött szakhoz szükséges ponthatárt, vagy időközben megváltozott a továbbtanulási szándéka, úgy lehetősége van szintemelő vizsgát tenni, hogy az emelt szintű eredmény révén többletponthoz juthasson, így legközelebb nagyobb eséllyel kerülhet be a felsőoktatásba. Ehhez viszont nem csak kemény tanulásra van szükség, de a rendes érettségi vizsga után tett vizsgákért már a zsebbe kell nyúlni.

Azzal, hogy a köznevelési rendszerből kikerülve az érettségi vizsga díjkötelessé válik, önmagában nincs elvi probléma. Az viszont már döbbenetes, hogy miközben a vizsgadíjak 2014 óta több mint 230%-kal emelkedtek, aközben a vizsgáztatást végző pedagógusok vizsgázók utáni díjazása az elmúlt kilenc évben nem változott. Ha valaki esetleg kételkedik ebben, akkor nyugodtan tekintse meg az alábbi statisztikákat.

A grafikon adataiból jól látszik, hogy míg 2014-ben egy vizsgáztató tanár juttatása középszinten a befizetett vizsgadíj 13,5%-át, emelt szinten pedig 12,2%-át tette ki, addig 2023-ban ez az arány már csupán a vizsgadíj költségének 5,8 illetve 5,25%-át éri el.

Lehet természetesen magyarázatokat gyártani erre az érdekes jelenségre, hiszen biztosan emelkedtek a vizsgadolgozatok nyomdai költségei, de aligha valószínű, hogy egy 20-30 oldalas dolgozat előállítása közel 58 000 forintba kerül. A valódi ok ennél sokkal egyszerűbb.

A jogszabályok a pótló, a javító és a szintemelő vizsga díját a minimálbérhez kötik, de a vizsgáztatók juttatását az úgynevezett „vetítési alapból” számolják, ami egyben a pedagógus-bértábla alapja is. Az OH honlapján fellelhető adatok szerint az érettségi vizsgadíj középszinten a mindenkori minimálbér 15%-a, emeltszinten pedig 25%-a, ezer forintra kerekítve. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet a vizsgáztatói feladatokat ellátó tanárok vizsgadíját a 101 500 forintos vetítési alap 2, illetve 3 százalékában határozza meg. Miközben viszont az elmúlt évtizedben a minimálbér jelentős mértékben növekedett, a pedagógusok 2014 óta egyáltalán nem részesültek béremelésben, csupán pótlékokat kaptak, hogy bérüket, ha kevéssel is, de a garantált bérminimum – közkeletű elnevezéssel élve a szakmunkás minimálbér – szintje fölött tartsák. Ez az oka annak, hogy miközben a vizsgázók évről évre egyre többet fizetnek a vizsgákért, addig a vizsgáztatók honoráriuma nem változott.

A matematikát tehát már értjük, ami – érettségiről lévén szó – nem is olyan kis dolog, de a helyzet így sajnos még több kérdést vet fel:

Vajon képes-e egy csúcsminisztérium, akár a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériuma, akár a 2022-ben létrehozott új kormánystruktúrában a legnagyobbnak számító Belügyminisztérium átlátni az alá tartozó területeket, azok teljes mélységében? Lehetséges, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy megfeledkeznek az oktatás első pillantásra marginálisnak tűnő problémáiról, amivel viszont nem kevés bosszúságot okoznak az egyre inkább egzisztenciális és szakmai kihívásokkal is küzdő pedagógusoknak? Elvégre ez a konkrét eset is csak egy példája a rendszer falán keletkezett számtalan repedésnek.

Amennyiben viszont mégis tisztában vannak a problémával, akkor érthetetlen, hogy a minisztérium vagy az OH miért nem tesz legalább olyan kisebb gesztusokat a pedagógustársadalom feszült kedélyeinek csillapítása érdekében, mint például a vizsgáztatói díjak vizsgadíjakkal arányos emelése. Mindaddig pedig, ameddig ez nem történik meg, voltaképpen mi indokolja a vizsgázók megsarcolását? Vajon mire használja fel az Oktatási Hivatal az így keletkezett többletbevételeit?