Hamarosan teljesen átalakul az érettségi követelmények rendszere, hiszen lassan már csak olyanok érettségiznek majd, akik az új alaptanterv szerint tanulnak. De mi lesz az idei vizsgákon? Mutatjuk.
Már megvannak a 2023-as emelt szintű szóbeli érettségi tételek, lassan minden érettségiző nekiáll a felkészülésnek. De a nagy kérdés: miből kell tanulniuk?
Idén fejezitek be a középiskolát, és most érettségiztek mindenből?
Akkor valószínűleg a 2020 előtt kezdtétek el a középiskolát, és a 2012-ben bevezetett alaptanterv szerint tanultatok az iskolában, így rátok változatlanul az eddigi követelmények vonatkoznak.
Idén nem fejezitek be a középiskolát, csak előrehozott érettségit tesztek valamilyen tárgyból?
Rátok valószínűleg már a 2020-as követelmények vonatkoznak - ha az új alaptanterv szerint tanultátok a tárgyakat, azok alapján kell érettségiznetek is.
Már van érettségitek, idén csak javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesztek?
Az érettségi vizsgákat 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig a korábbi (2012-es nat alapján meghatározott) vizsgakövetelmények szerint kell letennetek. 2024-től viszont az ismétlőkre, javítókra is az új követelmények vonatkoznak majd - írj az Oktatási Hivatal.
Összegezve egy kérdésre kell válaszolnotok, mielőtt elkezditek a készülést: 2020 előtt kezdtétek a középiskolát? Ha igen (akkor is, ha 2009-ben), akkor rátok a régi követelmények vonatkoznak idén májusban. Ha 2020-ban vagy azután, akkor idén májusban már az új követelmények szerint kell vizsgáznotok.
2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények
2020-as Nat-ra épülő vizsgakövetelmények
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
