A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Összegyűjtöttük, milyen fontos feladatok várnak még rátok a következő napokban és hónapokban.
A jelentkezési határidő (2020. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig, nem meglepő módon, már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. De hogyan és hol lehet hitelesíteni?
Erre idén is két lehetőségetek van: ügyfélkapu regisztrációval, az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben az úgynevezett természetes személyazonosító adatok egyeztetésével, vagy az E-felvételi felületről nyomtatható hitelesítő adatlap segítségével is lehet hitelesíteni jelentkezését. A folyamatról bővebben itt olvashattok.
Dokumentumpótlás
A másik nagyon fontos feladat a dokumentumpótlás. Egyéni döntésetek, hogy a pontszámítást milyen eredmények alapján kezdeményezitek, ezért figyelni kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtsatok, amely alapján pontot szeretnétek számíttatni. A jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló dokumentumok benyújtásának határideje 2021. január 11.
Vizsgák és alkalmassági
Bár a vírushelyzet mindent felülírhat, békeidőben az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is át kell mennetek, a sikeres felvételiért. A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott egyetem, főiskola küldi meg a jelentkező részére - ha ezt az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptátok meg, érdeklődjetek az intézménynél. Ebben a táblázatban nézhetitek meg szakokra lebontva, hogy hol kötelező a vizsga, mikor tartják és kell-e fizetni érte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
