Ezek voltak a legnagyobb botrányok az érettségin - vajon mi lesz idén?
Tavaly sem zajlott zökkenőmentesen az érettségi, több helyen ugyanis már a vizsgák előtt jóval tudták a diákok a feladatokat. Bár a 2019-es botrányoknak nem lett hatása a diákokra, rendesen fokozta a hangulatot. Az idei érettségi helyzete sem tisztázott még, azonban a válaszra még vári kell. Addig is a nosztalgia kedvéért most összeszedtük a magyar érettségirendszer legnagyobb botrányait.
Eduline
Az egyik "leghíresebb" érettségi botrány talán az 1989-es volt. Ebben az évben ugyanis több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium úgy döntött, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegyük került. Az érettségi botrány még Török Ferencet is megihlette, aki a '89-es év végzőseiről forgatta Moszkva tér című filmjét.
A 2000-es olaszérettségin is volt baki, ez azonban nem volt olyan vészes, ugyanis kifejezetten kellemes meglepetés érte a diákokat. A feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt. Ezt valószínűleg az összes érettségiző megoldotta gyakorlásképpen az érettségi előtt. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedést és az esetleges magyarázatokat, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
2003-ban is volt fennakadás, ugyanis a kijelölt időpontnál egy héttel korábban íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségi írásbeli vizsgáit egy miskolci iskolában. A két tárgyban érintett 376 iskola 9 ezer diákjának póttételeket küldtek.
Két év múlva, 2005-ben a kétszintű érettségi bevezetésének évében már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vehették a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Tavaly is volt botrány, de nem kellett ismételni
A 2019-es magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja. Ezután továbbadta, hogy azokat eljuttassák a rokonságban érettségizőknek. Innen pedig már ismeritek a történetet. A feladatok - kifejezetten az esszétémák - az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat előnyhöz juthattak.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyomdai alkalmazott elismerte a tetteit, amely a törvény szerint egy évig terjedő börtönbüntetéssel is járhat. A lényeg a lényeg, a diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat.
Oké, de mi lesz 2020-ban?
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csütörtökön azt mondta, több forgatókönyv is készül, ezek között döntést hozni és a megfelelő ütemezést kiválasztani elsősorban a járványügyi helyzet alapján lehetséges. Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik - jelezte.
"A kormány a kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntéseket. Ez az idő még nem jött el, de azt ígérjük, hogy még a húsvét előtt a terveket ismertetni fogjuk" - mondta az államtitkár. Tehát mást nem tudunk tenni, csak várunk.
Mi is kíváncsiak voltunk, ti hogy döntenétek, ezért kedden elindítottunk egy szavazást. Ezt eredetileg péntek éjfélig terveztük, de - mint ahogy mi is most tudtuk meg - a rendszer 100 ezer szavazat után leáll. Tudtuk, hogy sokan szeretnétek elmondani a véleményeteket, de ilyen sok válaszra mi sem számítottunk. Köszönjük! Az összes 100 010 szavazathoz csak érdekességképpen tesszük hozzá, hogy tavalyi, azaz a 2018/2019-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában az Oktatási Hivatal adatai szerint 111 100-an érettségiztek. Itt vannak a részletes eredmények.
Kedden tettük fel a kérdést, ti mit csinálnátok az idei érettségikkel. A szavazás lezárásáig kereken 100 010 válasz érkezett. Mutatjuk a részletes eredményeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
