Kedden tettük fel a kérdést, ti mit csinálnátok az idei érettségikkel. A szavazás lezárásáig kereken 100 010 válasz érkezett. Mutatjuk a részletes eredményeket.
A szavazást eredetileg péntek éjfélig terveztük, de -mint ahogy mi is most tudtuk meg- a rendszer 100 ezer szavazat után leáll. Tudtuk, hogy sokan szeretnétek elmondani a véleményeteket, de ilyen magas számra mi sem számítottunk. Köszönjük! Az összes 100 010 szavazathoz csak érdekességképpen tesszük hozzá, hogy tavalyi, azaz a 2018/2019-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában az Oktatási Hivatal adatai szerint 111 100-an érettségiztek.
A válaszadók 70,7 százaléka szerint a legjobb megoldás az lenne, ha elmaradnának a vizsgák és mindenki az évvégi jegyét kapná meg érettségi jegyként is. Összesen 70 694-en gondolták így.
A maradék öt válaszlehetőségekre összesen kicsivel több, mint 29 ezer válasz érkezett. Ebből több mint tizenegyezren gondolták úgy, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha a vizsgákat elhalasztanák egy olyan időpontra, amikor már nyugodt körülmények között megtarthatóak lesznek. Hatezren tartják megoldásnak, hogy csak az írásbeliket tartsák meg hagyományosan, a szóbelik maradjanak el idén. Így mindenki az írásbeli alapján kapná meg a végleges jegyét. Ötezren megtartanák a vizsgákat, négyezren elhalasztanák őket és a szóbeli értékelést választanák és csupán kétezren érettségiznének online.
Melyik lesz a megoldás?
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt nyilatkozta, több forgatókönyv is készül, ezek között döntést hozni és a megfelelő ütemezést kiválasztani elsősorban a járványügyi helyzet alapján lehetséges. Mivel az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kell - emelte ki. "A kormány a kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntéseket. Ez az idő még nem jött el, de azt ígérjük, hogy még a húsvét előtt a terveket ismertetni fogjuk" - mondta a köznevelési államtitkár.
Az ügyben megszólalt a volt oktatási államtitkár is. Hiller István azt kérte a kormánytól, ne a hagyományos módon bonyolítsák le idén az érettségit: vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli érettségi legyen.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kell
Az országos veszélyhelyzetben az érettségi korrekt, minden szempontot figyelembe vevő megszervezése az egyik legnagyobb kihívás, amelyen az oktatási akciócsoport dolgozik - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár csütörtökön az MTI-nek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
