Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár
Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.
Szeptember 5-ig jelentkezhettek az októberi és novemberi érettségi vizsgákra - itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Ősszel az érettségizők rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgát tehetnek, előrehozott vizsgára most nem lehet jelentkezni.
Az őszi vizsgaidőszakban a kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségiket. Azok, akiknek nincs tanulói jogviszonyuk vagy szakképző évfolyamon tanulnak (függetlenül attól, hogy van-e már érettségi bizonyítványuk), a kormányhivatalokban tudnak jelentkezni a vizsgákra - ehhez a jelentkezési lapot itt találjátok, a kormányhivatalok elérhetőségeit pedig itt nézhetitek meg.
Azok, akik jelenleg középiskolában vagy szakképzési centrumban tanulnak, a kiválasztott vizsgaszervező középiskolában szerezhetik be és adhatják le a jelentkezési lapot - ezek listáját itt találjátok.
Arról, hogy kinek és mennyit kell fizetnie az októberi-novemberi érettségi vizsgákért, itt olvashattok.
Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 11-től november 22-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 11. és 25. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 7. és 11., a középszintű szóbelik november 18. és 22. között lesznek.
Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.
A jelentkezés menetéről részletes tájékoztatókat találtok az Oktatási Hivatal honlapján. Azt, hogy mely történelmi atlaszokat használhatjátok az őszi vizsgákon, itt nézhetitek meg.
A 2019-es őszi érettségiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.