Ha már belekezdtetek a pontszámolgatásba, akkor a következő táblázatok biztosan nagy hasznotokra lesznek. Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük a legfontosabb számokat és százalékokat.
Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?
Az alábbi két táblázatban a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat találjátok. Ha valamelyik választható tantárgyra vagytok kíváncsiak, az Oktatási Hivatal honlapján, a vizsgák leírásában nézhetitek meg az arra vonatkozó pontozási szabályokat.
| Középszintű vizsga | Írásbeli | Szóbeli | |
| magyar nyelv és irodalom | I. feladatlap: szövegértés, érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás: 40 pont (+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont) | 50 pont |
| matematika | I. rész: 30 pont | II. rész: 70 | (50 pont) |
| történelem | rövid feladatok: 50 pont | esszék: 50 pont | 50 pont |
| idegen nyelv | olvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 pont | hallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont | 33 pont |
A középszintű matek érettségin csak akkor kell szóbelire mennetek, ha az írásbelin nem értétek el a kettes határát, a 25 pontot, de legalább 12 pontot sikerült szereznetek - 12 pont alatt ugyanis biztosan megbuktatok. Emelt szinten viszont matekból is van szóbeli.
| Emelt szintű vizsga | Írásbeli | Szóbeli | |
| magyar nyelv és irodalom | Szövegértési és nyelviirodalmi műveltségi feladatsor: 40 pont (+ helyesírás: 8 pont, íráskép: 2 pont) | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg: 50 pont | 50 pont |
| matematika | I. rész: 51 pont | II. rész: 64 pont | 35 pont |
| történelem | rövid feladatok: 50 pont | esszék: 50 pont | 50 pont |
| idegen nyelv | olvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 pont | hallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont | 30 pont |
Hogyan lesz ebből osztályzat?
A középszintű matek kivételével - ahol, mint írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.
A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Ezeken a szakokon csökkentették az előzetes ponthatárokat: itt a lista
Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt megnézhetitek, pontosan melyik szakoknak változott az előzetes követelménye.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
