Ezeken a szakokon csökkentették az előzetes ponthatárokat: itt a lista

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt megnézhetitek, pontosan melyik szakoknak változott az előzetes követelménye.

  • Eduline

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.

Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Felvételizők, figyelem! Ezeket az infókat kell megadnotok, hogy megkapjátok a többletpontokat

Meddig tart az idei hiánypótlás? Hányadikáig tölthetitek fel a nyelvvizsga-bizonyítványotokat a felvételihez, és milyen adatokra lesz szükségetek?

Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.

Sőt több osztatlan képzésen is alacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell.

A teljes listát itt nézhetitek meg:

null

null

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.