Több mint ötezren jelentkeztek a 2019 februárjában induló keresztféléves képzésekre, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi és műszaki képzések voltak - közölte az Oktatási Hivatal kedden az MTI-vel.
A hivatal tájékoztatása szerint a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények csak mesterképzéseket hirdethettek meg magyar állami ösztöndíjas formában.
Összesen 5231-en nyújtottak be jelentkezést a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételiben. Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4543-an (közülük 4296-an állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 590-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 98-an jelentkeztek. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki képzési területek szakjai a legnépszerűbbek, a finanszírozási formától és a munkarendtől függetlenül.
A jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása jelenleg is zajlik. Az érintettek - a dokumentumok feldolgozottságától függően - december 5-től az e-felvételiben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban található adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat. Bővebb információ a felvi.hu honlapon olvasható.
A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai (pl. felsőfokú oklevél, többletpontot igazoló dokumentumok) 2019. január 10-ig tölthetők fel az e-felvételi rendszerébe, vagy postai úton is beküldhetők az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220). Szintén január 10-ig van a jelentkezőknek lehetőségük arra, hogy egyetlen alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket.
Felvételizők, figyelem! Ezekre a szakokra emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni
A 2019-es felvételi tájékoztatóra még várni kell, de azt már most lehet tudni, hogy a különböző szakokhoz milyen tárgyakból kell érettségit tenni, és hogy az egyetemek és főiskolák milyen alap- és osztatlan képzéseken tették kötelezővé az emelt szintű érettségit.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
