8200 jelentkező közül 5900-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei pótfelvételin.
Az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárás keretében csaknem 8200-an adták be jelentkezésüket, mindenki csak egy helyre jelentkezhetett. A jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 17 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 10 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg. A pótfelvételin mindenki csak egy szakra, intézménybe jelentkezhetett.
Az Educatio kft. és az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a mostani eljárásban majdnem hatezer diákot vettek föl. Alapképzésre valamivel több, mint 3737, felsőoktatási szakképzésre 1066, mesterképzésre 622 jelentkező került be. A tíz legnépszerűbb alapszak ponthatárait itt, azt a tíz képzést pedig, amelyekhez a legtöbb pont kellett, itt nézhetitek meg.
A legnépszerűbb szakok a pótfelvételin
A jelentkezők a döntést követően sms-ben kapnak értesítést az eredményről. A besorolási döntést legkésőbb augusztus 28-től lehet letölteni, az e-felvételiből, (a hivatalos iratok menüpontból) erről e-mailben is értesítést küldenek majd. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
