Ennyi pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján

Hány pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettek.

  • Eduline
Ruprech Judit

Hány pontot ér az érettségi írásbeli vizsgája és hogyan oszlanak el a pontok feladatrészenként? Mennyi pontot szerezhettek a szóbeli vizsgán?

A következő táblázatban a középszintű vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. 

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalomszövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pontMűértelmező szövegalkotás: 40 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pontÖsszesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
matematikaI. rész: 30 pontII. rész: 7050 pont (csak akkor kell szóbelizni, ha nem sikerül elérni az írásbelin a 25 százalékot)
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 ponthallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont

Hány pontot kell elérni ahhoz, hogy minden meglegyen?

Ahogyan arról korábban már írtunk, mivel 24 %-tól van meg a kettes, ez a minimum százalék vizsarészenként egyenlően oszlik el. A vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot el kell érnie. Kivétel ezalól a matematika, ugyanis ennél a tárgynál a minimumot az írásbelin összességében el kell, hogy érjétek.

Az írásbeli és a szóbeli vizsgarésznél szerzett pontszámaitokat tehát összeadják, és így határozzák meg a teljes vizsga százalékos eredményét.

A 2019-es érettségiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.