A tavalyi atlaszkáosz után idén nyugodtabban indul a történelemérettségi - egy ősszel megjelent jogszabály alapján az érettségizők gyakorlatilag bármelyik atlaszt használhatják az írásbelin.
"A TTE az utóbbi napokban számos megkeresést kapott, ezért megerősítjük: a hatályos jogszabály szerint az idei történelemérettségin bármely, kronológiát is tartalmazó történelematlasz alkalmazható" - hívta fel a figyelmet a Történelemtanárok Egylete, amely többször kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), tisztázza, pontosan milyen atlaszokat használhatnak a történelemérettségin a diákok, és milyeneket nem.
A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.
Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.
A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.
Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.
Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.
Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.
Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.
Idén egyszerűbb a helyzet, a jogszabályban ugyanis az áll,
3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak
Atlaszkáosz: tavaly baj volt az atlaszokkal
Tavaly más szabályok vonatkoztak a töriérettségin használható atlaszokra: a rendelet engedélyezte a magánkiadók atlaszait, de nem mindet, csak a 2015/2016-os tankönyvjegyzékben szereplőket. Ez azonban sok helyen gondot okozhatott, ugyanis a diákok egy része régebbi kiadású atlaszt használt, és sok iskola könyvtárában is csak ilyeneket találtak a tanárok.
Az elterjedt atlaszok közül a Cartographia Tankönyvkiadó a CR-0008 és CR-0080 kódszámú atlaszának használatát nem engedte meg meg a rendelet, és ez - mint kiderült - okozott kínos meglepetést.
Egyes panaszok szerint ugyanis a rendelet nem jutott el minden érintett diákokhoz, sőt még tanáraikhoz sem minden esetben. Egyik olvasónk például arra panaszkodott, hogy csak a töriérettségi reggelén szembesültek azzal, hogy a náluk lévő atlaszt nem használhatják, helyette az iskola birtokában lévő, állami kiadású, számukra teljesen ismeretlen atlaszt forgathatták a vizsga alatt.
Melyik a legjobban használható atlasz?
Ezt kérdeztük Kiss Jánostól, a Studium Generale történelem szekciójának vezetőjétől, aki szerint a Mozaik Kiadó piros atlasza az, amelyik a leghasznosabb, ebben van a legtöbb információ. "A piros mozaikos atlasz középszinten rengeteg mindenre jó. Abból nagyon sok mindent ki lehet nézni. Talán ezért sem szokott ott lenni a bizottságnál, hiszen túl sok segítség szokott ez lenni az érettségizőknek, túl sok ábra meg kronológia van benne" - mondta Kiss János, hozzátéve, "ezt az atlaszt egyrészt nagyon nehéz is beszerezni, inkább már kézről kézre jár. Azt javaslom, hogy érdemes eggyel korábban érettségizett évfolyamot megkérdezni, hogy van-e náluk. Írásbelin nem vehetik el, de szóbelin, ha úgy van, akkor szólhatnak, hogy azt inkább ne, és akkor adnak sajátot".
A szekcióvezető a Mozaik atlaszán kívül a Cartographia-atlaszokat is ajánlja.
Így lehet elszúrni az érettségit történelemből: 4+1 hiba, amit el kell kerülni
Melyek a leggyakoribb hibák az írásbeli történelemérettségin? Kiss Jánost, a Studium Generale történelemszekció-vezetőjét a típushibákról kérdeztük. "Vannak a tudáshiányból fakadó hibák és vannak a figyelmetlenségből fakadó hibák, utóbbiak oka az is lehet, hogy a feladatot nem olvasták rendesen végig" - mondja Kiss János, a Studium Generale történelemszekció-vezetője, aki azt tanácsolja az idén érettségizőknek, hogy inkább kétszer olvassák el a feladatokat, azon a fél percen már semmi nem fog múlni.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
