Ez igazi rekord volt a tavalyi felvételin: volt olyan szak, amelyhez 500 pont kellett

Mennyi volt a legmagasabb ponthatár tavaly? És ezt melyik egyetem melyik szakára hirdették meg? A maximális 500 pont bizony lehetséges ponthatár egyes képzéseken.

  • Eduline
Fülöp Máté

A 2017-es felvételi eljárás során a Kaposvári Egyetemen hirdették meg a legmagasabb ponthatárt: a maximális 500 pontra volt szüksége annak, aki államin akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot.

De a maximálishoz egészen közeli ponthatárok is születtek. Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin, a Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

Mire számíthatunk idén? Holnap kiderül.

Felvételizők, figyelem: itt az idei Pont Ott Parti összes helyszíne és programja

Holnap este kiderül, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek fel. Mutatjuk, hol izgulhattok együtt a ponthatárhúzáskor: itt az összes idei Pont Ott Parti. Budapest Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Rio Budapest (1117 Budapest, Hengermalom út 133.) lesz az idei fővárosi Pont Ott Parti helyszíne, a programok délután háromtól kezdődnek, a belépés ingyenesek.

További szakok felvételi ponthatárait itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.