Több ezer diáknak kell szóbelire készülnie, folytatódik a középiskolai felvételi

A középiskolák központi írásbeli vizsgáját már januárban megírta több tízezer diák, de sokan közülük szóbelire is készülhetnek.

  • Eduline
Pixabay

Hol tarthatnak szóbeli vizsgákat?

Szóbeli vizsgát csak az a gimnázium vagy szakgimnázium szervezhet, amelyik korábban előírta a központi írásbeli vizsgán való részvételt, és a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető diákok számát (három év átlagát veszik figyelembe).

Mikor tartanak szóbeli vizsgákat?

A szóbeli vizsgát csak az írásbeli vizsgák lebonyolítása után a meghatározott időszakban – 2018. február 22. és március 13. között – szervezhetnek az iskolák. A szóbeli vizsgák megszervezésére minden középiskola legalább három napot köteles kijelölni a fentiekben meghatározott időszakon belül.

Milyen kérdések lehetnek a szóbelin?

Ehhez meg kell nézni az adott középiskola felvételi tájékoztatóját, a kérdések az abban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek.

Többszörös a túljelentkezés a népszerű gimnáziumokban: van, akit megbénít a felvételi

Nem könnyű bejutni a diákoknak azokba a gimnáziumokba, ahol többszörös túljelentkezés van - mondta az Inforádiónak a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. A tanulóknak ugyanis nemcsak központi felvételit kell írniuk, hanem az intézmények szóbeli vizsgát is szervezhetnek. A nyolcosztályos gimnáziumokba 10 évesen, a hatosztályosba 12 évesen felvételiznek a gyerekek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.