Több ezer diák sorsa dől el néhány nap múlva, jönnek az újabb ponthatárok

Már csak néhány nap, és kiderül, bekerültek-e a pótfelvételizők a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.

  • Eduline
pixabay

A 2017-es pótfelvételi ponthatárait augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra - a ponthatárokról az eduline is azonnal beszámol, megnézzük, milyen teljesítmény kellett a népszerűbb képzésekhez.

Fontos, hogy a pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározott ponthatárnál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, és nem lehetnek alacsonyabbak a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50), ha a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

Felvi.hu tájékoztatása szerint a felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban. A 2017-es pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Most elolvashatjátok a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a pótfelvételiről

A ponthatárok kihirdetése után elkezdődik a pótfelvételi eljárás is. Ha esetleg nem kerültetek be egyik megjelölt egyetemre sem, ne csüggedjetek, semmi sincs még veszve, hiszen pótfelvételizhettek. Itt elolvashatjátok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnetek. Hogyan lehet fellebbezni a felvételi eredmény ellen? A diákok a besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül élhetnek jogorvoslattal.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.